Tipikus szerelem pár extrával

Oneshot

– Figyelj beszélhetnénk?- kérdezte a fiú kissé félénken a lánytól, aki egy kissé idegesnek látszott, ami a fiú számára érthetetlen volt mivel mintha egy kis félelem is párosult volna hozzá. A lány ezek után a fiúhoz fordult és felnézett rá, úgy 30 35 centiméterrel lehetett alacsonyabb nála. A lány egy nagyon érdekes beszélgetés közepén volt barátaival ezért minél hamarabb végezni akart ezzel a beszélgetéssel, azonban nem akarta, hogy vége szakadjon ennek a pillanatnak.

– Igen, persze miről is akarsz velem beszélni?- kérdezte a lány miközben úgy érezte, hogy kitöri a nyakát a magasság különbség miatt. Arca nyugodtnak látszott azonban belül sikított.

– Beszélhetnénk valahol máshol, ahol csak ketten vagyunk esetleg?- a kérdés határozatlannak hangzott és a tarkóját vakargatta kínjában. Automatikusan elutasításra számított, mert a fiúnak nem volt olyan szerencséje, hogy valaki viszont szeresse. A lány hallgatott sosem volt jó szívügyekben, így nagyon tapintatlan volt az ilyen témákban ezért nem értette ezt a kérdést. Arcára egy értetlen arckifejezés ült ki, amit próbált elrejteni sikertelenül. A lány egyik barátnője csak mindentudóan elmosolyodott, nem volt jó mások szerelmi életében és nem is akart lenni mivel nem nagyon érdekelte és saját szerelmi életét is alig tudta követni, de ez mindenen túl tett. Ahogyan próbálták elrejteni egymás és a világ elől amit éreznek és egyiknek sem volt tehetsége ebben az egészben. Egy kész csodának tartotta, hogyan nem vették észre a másik érzéseit.

– Persze hol akarsz beszélni?- kérdezte a lány lágyabb hangon, mint általában. Emiatt a fiú szíve vadabbul kezdett el kalapálni, mint általában amikor a lánnyal beszélt. Örült egy kicsit, hogy előbb összeszedhette a gondolatait ugyanakkor átkozta is az eget amiért nem most mondhatta el neki amit akart.

– Légy szíves legyél a mólónál naplementekor.- kérte a fiú, de inkább egy utasításnak hangzott. Utána megfordult és gyorsan elsietett. A lány csak sokkolva állt ott egy helyben és nem tudta felfogni, hogy mi történt most. Egy fiú sem mondott neki még ilyen jellegű szavakat. Különösen nem aki szeretette. Gondolataiból egy kéz rázta fel ami a vállára volt téve, és egy ördögien mosolygó barátnőjéhez tartozott. Valamiért jó előérzetei voltak ezzel az estével kapcsolatban.

A fiú a móló végén ült miközben a lábát lóbálta és gondolkodott. Arckifejezése csüggedt volt és a vízre nézve próbálta lenyugtatni háborgó gondolatait, amik úgy sodródtak összevissza, mint egy viharos tengeren a hajók. Attól félt mi történik, ha a lány mégsem jön el, mivel elfelejti vagy egyszerűen nem akar vele találkozni. Előző szerelme akit ide elhívott nem jött el, emiatt először átkozta az eget utána miután kiderült arról a lányról jó néhány dolog, áldotta az eget miatta. A lánnyal egy-két éve volt dolga vele és pár hónapig kavartak, ha lehetett ezt annak nevezni. A lány hazudott neki és kihasználta, ami nem tett jót a fiúnak és az utána lévő fél éve kész káosz volt. Alkohol, bulik, egyhetes barátnők akik kihasználták és ő is őket, de egyszer sem volt egyéjszakás kalandja ami a barátait nem lepte meg. hisz mindig megfontolt volt és nagyon sokat foglalkozott a jövőjével és értette a dolgok súlyosságát. Emlékezett anyukája történeteire amiket az ő anyjától hallott, amit meg az ő anyjától és így tovább. Mindegyik arról szólt, hogy gondolkodjon és fontoljon meg mindent, mielőtt tesz valamit. Amikor kicsit nagyobb lett megértette, hogy ezek a történetek miről is szóltak. Egy másik történet, amit ő mesélt amikor a fiú kicsi volt, hogy hogyan találkozott az apukájával és amikor kimondták, hogy szeretik egymást először. Az is egy mólón történt meg, ha pontosak akarunk lenni pontosan 30 éve ugyanazon az egzakt mólón. Így ez a móló a fiúnak nagyon sokat jelentett, talán túl sokat is. Lehet, hogy megint egy hibát követ el azzal, hogy ide hívja a lányt, de már úgy is mindegy. A móló egy rozoga szerkezet volt, így ha valaki rálépett az elég hangosan hallatszott. Most is ez történt ezért abbahagyta a gondolkodást és hátra nézett. A lány a fiú felé sétált egy lenge fehér térdig érő ruhában. Lábán egy aranyos kis fehér topánka volt, míg a haját egy kendővel kötötte össze, így egy olyan hatást adva mintha a múltból csöppent volna ide. A fiú akarva akaratlanul is végig mérte a lányt, aki számára úgy nézett ki, mint egy tündér vagy mint egy angyal. Amint észrevette, hogy a fiú figyeli őt egy apró mosoly kíséretében, gyorsabban kezdett el sétálni. A fiú csak később vette észre, hogy a lány ajka fel volt repedve és egy kicsit véres volt, emellett az arca bal fele piros volt mintha valaki megütötte volna. A fiú azonnal aggódni kezdett és már fel is akart volna állni, hogy oda menjen a lányhoz, de a lány gyorsabb volt és leült a fiú mellé a móló végére. A nap már félúton járt, hogy lemenjen és festménybe illően tükröződtek a színek a tükörhöz hasonló vízen. Felhők alig voltak az égen így nem takarhatták el a nap kellemes esti sugarait. Néha megzavarta ezt a csendességet egy-egy kiugró kis hal, de már az állatok is lenyugodni készültek vagy éppen csak felkeltek. A lány csak nyugodtan figyelte a vizet mintha a légzése is elkezdett volna lassulni és egy sokkal nyugodtabb állapotba került, mint azelőtt, így a fiú kapva az alkalman a gyengéden megérintette az állát a hüvelyk és mutatóujjával miközben magához fordította a lány arcát és mélyen a szemébe nézett. A fiú elveszett a lány gyönyörű szemeiben ami olyan színesnek és végeláthatatlannak bizonyult. Ez a lánynál sem volt másképp ő is a fiú babonázó szempárjába bámult egyenesen bele. Az idő mintha megállt volna, és semelyikük sem érzékelte, hogy mennyi idő telt el, de őszintén örültek, hogy ebben a pillanatban egymással voltak, csak ők ketten. A pillanatot a fiú törte meg, azzal hogy hüvelyk ujját a lány szájához érintette és végig húzta rajta így eltüntetve a vért ami most újra elkezdett folyni, persze nem nagyon csak egy kicsit és egyszerre áldotta és szidta a fiú az eget. Örült, hogy így megsimíthatta a lány ajkait egyúttal meg dühössé tette, hogy valaki bántotta a lányt akit szeretett. Csak most vette észre, hogy a lány belepirult az érintésbe és abba amit a fiú csinált, szóval gyorsan elfordította a fejét. Remélte, hogy a fiú nem veszi észre paradicsom vörös arcát. Számára ez volt a legmegalázóbb pillanat, mert élete első szerelme így látná őt megijesztette. Valószínüleg ez a kifejezetten klisés szituáció is azért történt meg, mert nem beszéltek egymással eleget, persze néha, néha beszélgettek kisebb nagyobb témákról, de mindketten inkább a távolból figyelték a másikat. Így vette észre a lány a fiú eléggé hosszú ujjait, ami még mindig a lány állkapcsán pihent. A fiúnak így alkalma volt visszafordítani a lány fejét, hogy csak is ő rá nézhessen. A lány csak lesütötte a szemét szégyenében amit a fiú nem értett, hogy miért csinál, ezért hogy éreztesse vele hogy nincs semmi szégyellni valója elvette az ujjait és a lány ajkaira tapasztotta sajátját. Legalább is így lenne, hogyha a fiú bátrabb lett volna, de ő sosem a bátorságáról volt híres, így csak az ajkaik egymásnak simultak, amit még csúfolni sem lehetett csóknak mielőtt elhúzódott volna a lánytól. A lánynak kikerekedtek a szemei a fiú gesztusától bár egy kissé csalódott is volt mivel csak ennyit kapott a fiútól. Nem gondolta volna, hogy neki kell bátrabbnak lennie, de ha csak így csókolhatja meg a fiút akkor megcsinálja, nem azért, mert vakmerő volt hanem meglehetősen makacs. Így a lány lerántotta fiút a pólója nyakánál és megcsókolta, de nem úgy mint azelőtt hanem ez egy sokkal bátrabb csók volt. Ez a művelet tarthatott 5, 10 másodpercig mielőtt elváltak volna egymástól.

– Szeretlek.- szólalt meg hirtelen a fiú.- Mindig is szerettelek. Lehet, hogy te nem így érzel és lehet, hogy csak egy pillanatnyi fellángolás miatt tetted amit tettél mégis úgy érzem, hogy erről tudnod kell.- a fiú tudta, hogy ez a mondata tönkretehet mindent, viszont úgy érezte, hogy a lánynak tudnia kell az érzéseiről iránta. A lány nem válaszolt ezért azt hitte mindent elrontott és már mondani akart valamit, de a lány csak még egyszer megcsókolta őt. Heves és szenvedélyes csók volt, ami közben a fiú megnyalta a lány alsó ajkait ezzel engedélyt kért a szájába való bejutáshoz. A lány akarva akaratlanul is kissé jobban emelte el ajkait egymástól ezzel esélyt adva a fiúnak, hogy becsúsztassa a nyelvét a lány szájába. A nyelveik heves táncot jártak miközben a lány átkarolta a fiú nyakát és a fiú kezei a lány dereka köré kígyóztak és finoman megszorították. Pár perc után a levegőhiány miatt elváltak, de még mindig abban a mámorító rózsaszín felhőben voltak és már újra egymás ajkainak estek volna, ha nem hallottak volna meg egy fényképező hangját, amitől szétrebbentek. Amikor oda fordultak két legjobb barátjukat miközben az utcáról a telefonjukat feltartva fotóztak vagy videóztak, miközben összekulcsolták kezeiket. A lány egyszer csak fejbe csapta a fiút ezért előre bukott a feje és önfeledten nevetett.

– Na de ezt miért kaptam?- kérdezte játékosan sértve, de még mindig nevetve.

– Azért, mert miattad nem tudtam tovább filmezni őket.- morgolódott a mellette a lány miközben elrakta a telefonját a táskájába. A fiú és a lány csak csodálkozva nézték a párost előttük.

– Ti jártok?- kérdezte a lány csodálkozva, de boldogan. Örült a barátnőjének, hogy ilyen boldog és szabad. A barátnője csak csodálkozva nézett rá.

– Én vele? Ne nevettess. Ha ő lenne az utolsó férfi a földön akkor sem választanám őt.- mondta a lány aki az utcán állt, miközben óvatosan a mellette lévő fiúra nézett és remélte, hogy a szerelmes pár ezt nem látja meg.

– Remek, szóval most már le is tagadod.- mondta a fiú miközben elnevette magát, ám a hangjában felrejlett egy furcsa érzelem, a fájdalom.

– Nem mondhatod el nekik és egyébként is ezt már megbeszéltük.- szűrte ki a fogai között a lány aki láthatólag nem akart valamit elmondani a mólón ülő szerelmes párnak.

– Miről nem akarja a bájos hölgy, hogy tudjunk?- kérdezte a mólón ülő fiú, egy kis éllel a hangjában, mert még nem bocsátotta meg nekik, hogy félbeszakították a gyönyörű pillanatukat.

– Hát arról....- kezdte el a fiú, de a mellette álló lány befogta a száját. és elkezdte elhúzni.

– Nem beszélhetsz nekik erről.- szűrte ki a fogai között a lány miközben még gyorsabban kezdte elhúzni, amitől a mögötte lévő fiúnak futnia kellett utána. A másik lányt akit meglehetősen érdekelték a pletykák csak felpattant és futni kezdett utánuk, amit a fiú nem hagyott és utána ment. Amikor utolérte a lányt felkapta és megpörgette a levegőben. Ami azután történt azonban törtélelem.