Két idegen, kik két nem kellemes hírrel szolgálnak. Egyikük A fiatal igazgató jegyeseként mutatkozik be. Ami sokként éri a fiatal orvost. Viszont a másik hír, hogy szerelmének balesete volt s élet még mindig veszélyben van arra, hogyan fog reagálni...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
A Második része
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
A konohai korház, a környék egyik legnagyobb és legjobban működő korháza. Kívülről a legtöbb korházzal ellentétben vidám külsőt sugároz magából.
A kellemes hangulatért az ott dolgozók felelnek. Ha ránézel nem rögtön egy korház jut eszedbe elsőnek, hanem egy nagy családias légkör kik sokan mennek jönnek. A meghitt hangulat bent is megtalálható, a vidámság hangulata mely körbe öleli az egész épületet csak úgy szárnyal. Főleg a mai napon.
A meghitt boldogság egy személy arcán nem tükröződött. Léptei a folyosón visszhangoztak, mely füleinek kellemetlen csengést biztosított. A boldog hangulatát nemrég felváltott a bánat és szomorúság. Megérkezve úti céljához megáll az ajtó előtt. Szíve hevesen zakatol, szeme sarkában egy apró könnycsepp mely útnak szeretne indulni, de tulajdonosa nem hagyja. A kilincset megragadva nyissa ki a hatalmas fa ajtót és a nagyterembe lép be, ahol a korház bizonyos dolgozói a munkát félbehagyva siettek a helyszínre, mert egy fontos közlemény vár minden dolgozót.
Az ajtó kinyílásával, minden szem oda szegeződött kíváncsi tekintettel. Sokak nem igaz értik a helyzetet, hogy miért hívta őket össze a helyettes. Hisz lenne dolguk a mai napra jócskán.
Pár szempár a boldogság helyére aggodalom csillant meg a gyér fényben. Akik már régebb óta ismerik a lányt észre, vettek nála változást.
A fiatal lány a pódiumhoz igyekezett. Semmi kedve nem volt itt lenni, csak a szabályában a paplan alá bújni, mint gyermekként, ha fájdalmai voltak, s egyszer majd csak elmúlnak, vagy helyre állnak a dolgok. Fellépve az emelvényre, a kis asztalról elvette a fülest s mikrofont, majd fülére akasztva a többiek felé fordult. Arcáról az előbbi fájdalmak eltűntek, helyette a komolyság vette át a szerepet.
- Kollégák - szólal meg rekedtes hangon - a mai nap egy szomorú hírt kaptam igazgatónkról - a teremben hirtelen megfagyott a levegő, a feszültség érzete vette át a helyet. Egy mély sóhaj - Uchiha Sasuke igazgatónknak balesete volt nem rég. Annyit tudunk róla, hogy a műtét sikeres volt, de jelenleg is veszélyben még az élete. Megkérek mindenkit, hogy őrizze meg a hideg vérét, amit tudom, hogy nehéz lesz, jelenleg ennyi volna. A díszítést szedjék le, s szóljanak a többieknek is köszönöm.
Sakura letéve a használt eszközöket a helyére szapora léptekkel indult meg vissza az irodába, hiszen vendégeit ott hagyta. Ahogyan befordult az irodai folyosóra lépteit lejjebb lassította, és végre normális tempóban közelítette meg az irodát. Az ajtó előtt egy pillanatra megállva, egy mély sóhaj szakad fel tüdőjéből.
A fejét a falapnak döntötte, s úgy gondolkodott pár pillanatig, hogy mi is lenne a helyes megoldás. Elfogadja – e a segítséget, vagy utasítsa vissza. Nehéz bevallania, de nem fogja tudni egyedül vezetni a korházat, főleg nem egy ilyen helyzetben. Szemeit kinyitva a barna falapot nézte. Döntést hozott. Ami legjobb az intézménynek úgy fog cselekedni.
Az ajtót kinyissa, a kanapén ülők kíváncsi tekintettel követik a fiatal Dr. Nőt.
- Döntöttem. – szólal meg Sakura – Akiko elfogadom a segítséged. Vezessük közösen addig a korházat, míg Sasuke vissza nem tér közénk! – mosolyog rá
A fiatal lány felkelt az ülő garnitúráról, és a fehér köpenyes elé lépett.
- Sasuke – san megmondta a legjobb döntést, hozod mindig – mosolyog rá kellemesen.
Az elhangzott szavak a fiatal nő szívét majd szét tépte egy pillanat alatt, de egyetlen egy rezzenést sem mutatott a külvilág felé. Csak mosolygott.
Üdvözüllek, köreimben hosszas kimaradás után, egy aprócska rövid részlettel nyitottam meg SasuSaku OS történetemet. Hát konkrétan nem tudom mit, is tudnék mondani. Esetleg remélem, hogy tetszik majd és izgalommal várjátok a következő részt! Addig is legyetek jók! ♥
