Vágy és Emlék! - 3 - SasuSaku - OS -

/2/

Hay. Na végre ide is sikerült részt szülni. Remélem tetszik.
Legyetek jók.
Amúgy nem tudom mi volt múltkor, megjött a NaruHina Ígéret következő fejezete, de a wattpaddal lett valami. Na mindegy ide ki írom.

By: Yumi - chan

A boldog hangulat, ami mindig körbe lengte a korház minden szegletét, egy pillanat alatt tűnt el. A kellemetlen hír mindenkihez eljutott. A dolgozóknak nem volt kedvük, de még hangulatuk sem dolgozni, de mit tehet az ember, ha megfogadták, hogy segítenek, akik hozzájuk fordulnak. Mindent meg tesznek, hogy a legkisebbtől a legnagyobb betegségeket helyre állítsák, és hogy az ember kapjon egy második esélyt.

A tevékenységeket a plafonon eldugott részein kamerák követik az emberek mozgását és mindennapjait. Az adott információk egy helyre gyűlnek össze, ami az igazgató irodáját jelenti. A képernyő előtt egy hosszú szőke hajú lány áll, s figyeli a az apró képkockákat amik váltsák egymást, ezzel követve a dolgozókat.

A távolban halk nesz hallatszik, amit a papír susogása és a toll halk súrlódása a papíron. Az asztal felett egy fiatal nő fejezi be a papírmunkát, ami még rá vár.

A két szempár mely a monitort figyeli le véve fejét hátra fordítsa a mögötte lévőre. A lány komoly arcát látva mellé igyekszik, hogy pontosan mivel is foglalkozik és végre elkezdhessék a közös munkát.

- Sakura – san, akkor hol tudunk kezdeni? – kérdezte csillogó szemekkel.

- Kérlek haddjuk a formalitást irodán belül, csak Sakura, ha lehet!

- Renden Sakura -mosolyodik el – akkor én csak Akiko! – Sakura is elmosolyodik, fel állva a székből saját asztalához megy. hogy onnan a széket eltudja hozni, és hogy a lány is helyet tudjon foglalni.

- Amit itt látsz – kezd bele, hogy mi is van jelenleg az asztalon – azaz egyik szárny költségei, fejlesztések, felújítások, minden adat. Az adatokat futom át, hogy minden úgy lett e kivitelezve ahogy terveztük.

- S hogy haladnak a munkálatok? – pillant fel a papírról a mellette ülőre.

- A munkálatok – pillant fel Sakura is – azok hát nem rég fejezőtek be, azt hiszem olyan egy hete kb.

- Egy hete? – döbben meg – Akkor ezt a rengeteg leírást, mind te készítetted elő?

- Igen, hiszen ez a munkám! – jelenti ki a Dr. nő, majd székével hátrébb gurul, a kényelmes székből felkelve az ablakhoz lép, ezzel hátat fordítva Akikónak.

Akiko Sakura minden egyes mozdulatát figyelmesen követi.

- Tudod Akiko, én az életemet tettem fel az orvoslásnak, hogy aki hozzám kerül mindenkit meg mentek. Most, hogy nagyobb a pozícióm még jobban oda kell figyelnem, hogy a legjobb legyen, a dolgozók tudása munkaköre és a felszerelés, hogy minél hatékonyabban mennyen minden.

Akiko fejét elfordítsa a lányról, hajtsa le. Szemeiben apró könnycseppek csillannak meg.

„Sasuke – kun, ezért szereted még mindig ezt a lányt?"