Talán te is gondoltál már rajta "mi lenne HA?"
Ezekkel a Miraculous Katicabogár részekkel próbálom kitölteni a nem létező vagy még nem megjelenített epizódokat. Jó szórakozást remélem tetszeni fog és ha igen hagyj egy csillagot. Ha pedig van egy ötl...
*Marinette-nek egy álma vált valóra bár tudná hanyadszorra s boldogságuknak mindig meg van az ára. Észhez kapott és gyengéden eltolta magától a fiút.
-Most mi a baj?
-Nézd, minden vágyam ez de mindent vissza kell csináljak. Ahogy Árnyékfej úgy mi sem tudhatjuk ki a másik, talán egyszer sikerül majd de ennek még nem jött el az ideje. Cselekednünk kell minél hamarabb.
-Pegazus...
-Igen, Katica. SZÖKELJ!
-Indulás.
*Vissza tértek a helyszínre. Óriási pusztítás, mindenhol.
-Mindenki, készüljön! SZERENCSETALIZMÁN!
*Most egy golyóstollat kapott.
-Hallótávolságon belül kell lennie hogy át tudjon változni. Közelebb kell vinnünk Adrien-t. Pegazus, nyiss egy portált aztán töltődj fel mert szükségem van rád.
*Katica oda ment Adrienhez és megölelte.
-SZÖKELJ!
-Most Adrien!
*A fiú a portálon át Sátán Macska mellett lévő magas épületre került. Kezét az égnek nyújtotta.
-PLAGG, KARMOKAT KI!
*Miután kimondta, hatalmas sikoltó hangok S a lény bele szivárgott a gyűrűbe. Adrien-en úgy látszott küzd, a kontrolért a szörny felett de vesztésre állt.
-KATICA, NEM BÍROM IRÁNYÍTANI....
*Erre ő sem gondolt. Hogyan tudják majd irányítani a lényt..? Aztán rá pillantott Pigella-ra.
-Tudom mit kell tennünk. Pigella, rád van most szükség. Használd az erőd Macskán.
-Igenis! AJÁNDÉK!
*Szebbnél szebb képek sorozata, gyönyörű emlékek játszódtak le a Macska szeme előtt. Kezdett visszazökkenni és át venni az irányítást. Az utolsó pillanat pedig a nemrég elcsattant csók volt... Mindenki ámultan, meg illetődve nézte a kivetített emlékeket. Macska könnyes szemmel nézett vissza többiekre.
-Köszönök mindent!
*Mondta S kezét ismét felemelte.
-MACSKA JAJJ!
*Erejét pedig a gyűrűre irányította. Hatalmas robbanás, és lökéshullám csapott mindenkit a földhöz. A fülük zúgott, szédültek. Semmit sem látták a hatalmas füst felhőtől.
-NEEE FIAM! MIT TETTEM VELED?
*Árnyékfej érezte hogy vége, nincs tovább. Ha csak meg nem szerzi a fülbevalót.
-Ideje bevetni az új gólemet! HYDRA INDULJ! VÁLTOZTASD ŐKET KŐVÉ!
*Az óriás 3 fejű kígyó elindult hőseink felé. Pigella belenézett a szörny szemeibe S kővé dermedt. Katicában tombolt a düh! Egy gólem nem foghat ki rajta.
-RENA, vakítsd meg egy illúzióval, tudom kit szállt meg az Ámok.
-Rendben Katica! DÉLIBÁB!
*Mostmár hogy szabad az út Katica vissza ment ahol Chloe-t hagyták. A lány pont ugyan ott térdelt. Előtte a védő talizmánnal.
-Ezt most vissza veszem.
*Azzal Katica felvette a talizmánt, S össze törte. A toll kiszállt belőle és megtisztította azt. A gólem ugyan eltűnt de már Rena is kővé vált.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
-NEEEEM, EZ VOLT AZ UTOLSÓ ESÉLYEM HOGY VISSZAHOZZAM A FIAMAT.
*Gabriel vissza változott. A talizmánokat levette s elvonult. Katica megtalálta az egyetlen dolgot ami maradt Fekete Macskából. A darabokra tört gyűrűt.
-Pegazus merre vagy?
-Itt vagyok, Katica.
-Az út Afrikába lesz.
-Már is Katica! SZÖKELJ!
*Egy afrikai törzshöz jutottak. A legidősebbikük oda sétált Katicához, valamit mondott neki aztán át nyújtott egy orrba való ékszert. A portál ismét ki nyílt s vissza tértek a már romokban álló Párizsba.
-Ez is egy Talizmán?
-Igen, az. Egy nagyon veszélyes erejű Talizmán. De először van még valami.
*Vett egy papírt S a tollal egy üzenet írt rá. Aztán az égbe dobta a tollat.
-CSODÁLATOS KATICABOGÁR!
*Apró kis katicabogarak raja vonult végig egész Párizson helyre hozva mindent. A hősök sértetlenül álltak ott előtte ahogy Macska is.
-Tudtam, hogy sikerülni fog Bogaram.
-Nincs időnk. Macskán és Rena Rouge-n kívül mindenki vegye le talizmánját. Köszönöm a segítséget. Térjetek haza. Megérdemlitek a pihenést.
*Úgy is tettek.
-TIKKI PÖTTYÖKET LE!
*Azzal Marinette vissza változott.
-Tikki, félek hogy nem vagyok rá képes.
-Bizz magadban Marinette.
*Marinette fel tette az ékszert. Egy kis elefánt formájú kwami jelent meg. Trombitált egyet.
-Szia, az én nevem Jumboo, az emlékek kwamija vagyok, jahh és Jumboo a nevem. A varázsige, JUMBOO, DÜBÖGJÜNK! Mondtam már hogy Jumboo-nak hívnak?
-Örvendek Jumboo. JUMBOO DÜBÖGJÜNK!
*Ezt kimondva egy elefánt jelmezes szuperhőssé vált.
-Vigyázznom kell, csak azokat az emlékeket vehetem el amik veszélyesek lehetnek.
*Elővette kürt szerű fegyverét.
-HARSONAA!
*Kiáltott. S megfújta a kürtöt. A hang mintha az egész világot be járta volna. Aztán, minden ködös lett a szeme előtt. Mikor magához tért a lepel már lehullott róla. Nem emlékezett semmire abból a napból ahogy az előző kettőből sem. Maga előtt talált egy papírt, felismerte a kézírást. A sajátja volt, S a papíron ez állt: ez az ékszer egy Talizmán, az elefánt-é, vidd vissza oda ahová tartozik, Tikki tudni fogja hogy hova, és tudd, közelebb van a boldogság mint gondolnád. Marinette úgy is tett. Vissza vitte a talizmánt Pegazus segítségével. Abból a napból csak annak a harsonának földöntúli hangja maradt meg mindenki számára. Így a titok ismét rejtve maradt, legalábbis egy ideig....
