Gimis éveimnek csodái

Gólya cuccok?🤔

Gólyatábor, Gólyahét, Gólyabuli, Gólyacsőr, Gólyaez, Gólyaaz, mi jöhet még? Mire ezekkel végzek már bőven az évem felénél leszek.

Színház elmélet órán ezt írtam a gólyatáborról:

"Őszintén nem tudtam, hogy miként kell elképzelnem egy gólyatábort úgy, hogy utána mennem kellett Balatonra, így egy kész túratáskával indultam neki az utazás reggelén apámmal. Nem mondom, hogy nem féltem a közösségtől és hasonlók miatt, de arra akartam koncentrálni,hogy rendben menjen minden és talán mostanában is így kéne tennem, mert akkor felfigyeltek rám és valaki érdeklődött utánam, ami király! Az a 3 nap töményebbnek tűnt, mint akármilyen másik hét az életembe, pedig voltak húzós hetek. Sőt nem is 3 napnak tűnt, hanem minimum 6-7 napig voltunk Cegléden egy percet sem vesztegetve, produktívan töltve azt. A félelmeim nem tűntek el és csak azt látom körülöttem, hogy azokat az embereket akikkel szimpatizáltam, vagy akár beszélgettem vele, hirtelen 1-ről a 2-re beszívják én meg nem teszek ellene semmit. A gólyatáborban kellett volna barátkoznom, gondolom, és akkor most is tudnék élni, asszem ezt akartam ebből kihozni."

Negatív meglátás mi? Mondanék pozitívabb dolgokat, mert biztos vannak, de egyenlőre valamiért csak a negatívakra koncentrálok. Most éppen gólyahét utáni első szerda van és asszem egy héttel ezelőtt volt az eddigi legjobb napom a suliba, ahol igazából nem is voltunk a suliba. Reggel 7:20-kor találkoztunk Kelenföldön, ahonnan besétáltunk a suliba énekelve, gólyacsőrbe, és pont az előtte való este aludtam otthon, így kelhettem olyan 5-5:30 fele. Na ezért nem megyek onnan! A vonaton mellettem lévő négyesbe az egyik osztálytársam, Kornél ült, aztán nem vett észre. Majd énekelve bevonultunk az arra vezetők örömére olyan 60-an, 70-en és sorfalat álltunk a lépcsőnél. Majd elmentünk megnézni iskolánk névadójának sírját, onnan vissza, egy óra szünet, majd kedves testnevelő tanáraink egyikével útnak indultunk a Kamaraerdő felé közösségi órákat gyűjteni.

Ott felküldtek először a 4. állomásra, gyógynövény állomásra Lénivel aki egy másik kollégiumban kollégista, de okkal. Majd az első csapat vezetője, Berni le is küldött, hogy menjek csapatot vezetni. Lementem, úgy, hogy el is tévedtem egy kicsit, majd lent beszélgettem a többiekkel, és ahogy lehetett jelentkeztem csapatot vezetni. Mondták, hogy rendben és kezembe nyomtak egy térképet, hogy erre kell mennem, hajrá. Indultam volna amikor a hátam mögül Csabi hangját hallottam, ahogy azt mondja, hogy jön velem. Kicsit meglepődtem rajta, hogy ott hagyja a többieket és  de már asszem megszoktam, hogy ebben az osztályban semmin sem szabad meglepődnöm, hiszen az osztályunk menő fiúi az incidens előtt jöttek le félmeztelenül az erdőből 2 lány társaságába, azaz őket átkarolva. Már lassan nem lep meg konkrétan semmi. Amúgy a túravezetés király volt és Csabi, mint helyi, átvette az irányítás még a kicsikkel is. Csak azt hallottam, hogy a csapatban lévő 2 kiscsaj folyton arról beszél, hogy milyen aranyos a nagy fiú. Ezen kívül aznap más dolgok nagyon nem történtek.

A gólya hét 2. napján azaz csütörtökön be kellett öltözni és mivel előtte való nap este döntöttem el, hogy Lara Croft leszek gyorsan impróztam egy nem is annyira siralmas jelmezt. A kacsatánc zenéjét már kívülről fújtuk, mivel szinte minden szünetben bejött valamelyik évfolyam egy JBL társaságában és nekünk,mint gólya kötelességként, el kellett táncolnumk az egészet. Gólya műsorunk még most se volt, pedig másnap kellett előadnunk valamit, ezért 3 12.-es és egy 10-es asszem bejött, hogy segítseneke. Ennek a vége az lett, hogy másnap reggel, azaz pénteken be kellet jönnünk próbálni.

A 0.-órai próba után is közben minden koronával rendelkező 12-esnek meghajlással és a "Szépséges napot fenséges királyom/királynőm!" mondattal kellett köszönnünk. A nap gyorsan eltelt és bár minden látott veszekedést rendbe kellett volna hoznunk és a nap végére meg kellett volna halnunk nekem valahogy egyik sem sikerült. Jöttek a műsorok. Minden osztály fellépett és a legtöbb műsor vége az lett, hogy nekünk is fel kellett mennünk, főleg, hogy azelőtt mindenki elé a földre ültettek.  Az egész sort a mi csodánk zárta amelynek végén mindenkit felhúztunk a "Valami Amerika" zenéjére, ami nem mellesleg szerintem a himnuszunknak is mondható. Aztán féllábas gólya eskü, amit egy adag hason fekvő felsőbb éves ellenőrzött. És ennyi. Tényleg ennyi! Lehet, hogy pár érzelmileg és lelkileg fontos pillanatot kihagytam, de ezek megosztására nem ez a legalkalmasabb pillanat.

Ja basszus a gólya buli. Ahol szinte  minden egyes lány beleszeretett Zalánba, aki "nagy örömömre" a pad társam. Az elején a partynak amúgy elmentem mcdonald's-ba Baluval, Csabival és Ádámmal. Vége után pedig elmentünk páran a frissen nyílt Etelébe élvezni egy kicsit a dolgokat.

Ennyi volt kb. életem 3 hete gimisként!