Miért pont olyan emberbe szeretünk bele mindig, akit sosem kaphatunk meg? Azt hittem, hogy mi Jungkookkal mások leszünk, de miért is lennénk? Hiába ugyan az nemzetiség, a nyelv, mégsem kaphatom meg soha. Túl messze van ahhoz, hogy elérjem...
Figyel...
Idegesen szálltam le a vonatról, Jungkookot keresve a szemeimmel. Izgultam, mivel még sosem volt olyan ember szerelmes belém, akihez én is kötődni kezdtem. Feszülten járkáltam körbe, körbe amíg meg nem éreztem két kezet a derekam köré fonódni. Azonnal tudtam, hogy ki az. Mosolyogva fordultam meg és zártam a karjaim közé.
- El sem hiszem!- búgta a nyakhajlatomba.- Tényleg te vagy!
- Féltem, hogy becsaptál.- kuncogtam el magamat, még mindig szorítva.
- Sosem tennék ilyet!- húzódott el, így jobban szemügyre tudtam venni az előttem álló fiút.
Élőben még jobban nézett ki. Mintha csak egy álom lett volna ez az egész, annyira valószínűtlen volt... A boldogságom a mai napon hatalmas volt. A találkozás után elhívott engem Rament enni, miközben arról beszélgettünk, hogy mennyire felénk volt mindig mikor beszelgettünk.
- Folyton arra figyeltem, hogy nehogy mondjak valamit ami talán nem tetszik neked és otthagysz vagy ilyesmi.
- Ha most csinálsz velem egy képet, garantálom, hogy sosem szabadulsz meg tőlem!
__________________________________
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
![Filter [Vkook ff.] *BEFEJEZETT*](https://img.wattpad.com/cover/278721411-64-k237737.jpg)