21

1.6K 56 1
                                    

-Sziasztok. - köszöntünk összhangban Brúnóval Zoénak és Zsófinak.

- Mi járatban? - kérdeztem tőlük. Nem akartam egyből számon kérni Zoét, hogy miért nem vette fel a telefont, vagy miért nem írt vissza.

-Csak még utoljára szét nézünk. - szólalt meg Zoé. - Ti?

-Ja mi is. - válaszolt Brúnó. - Izé, megkeresem Petiéknek, majd talizunk. - búcsúzott el a fiú. Igazából nem Maricsékat keresni ment, hanem nem akarta, hogy még kínosabb legyen ez az egész Zsófival. Nem is értem miért nem beszél vele, hogy az az este hiba volt számára. Vagyis gondolom, ha már Sárával kibékültek.

-Én pedig megyek iszok valamit. - talált ki valamit Zsófi is. - Jó szórakozást. - még tette hozzá, s elment. Zoéval álltunk a Siófoki parton kínosan, mert senki nem szólalt meg. Pár perccl elteltével meghallottam nevetését, viccesnek találja ezt a helyzetet. Elmosolyodtam édes nevetésén.

-Szerintem sétáljunk, vagy valami. - dobta be az ötletet. - Ha már mind ketten kitaláltak valami kifogást. - bólintottam.

-Öhm..szeretném tisztázni, hogy Hanna és köztem nincs semmi és csak... - kezdtem pár perc elteltével, de félbe szakított.

-Oké, te életed azt csinálsz amit akarsz.. - motyogta. - És tudod ki hiszi el, hogy nincs köztetek semmi? Megmondom senki, legalábbis én nem. Ha most nincs is, lehet volt, meg lehet lesz. - fejezte be monológját ingerülten.

-Ne az számítson, hogy mi volt, hanem az, hogy most mivan! Nem akarok úgy elmenni, hogy nem beszéltünk meg, ami az este történt.

-Woow, szóval most beismered, hogy volt köztetek valami?! - tapsolt hamis mosollyal. - És ami az este történt hiba volt. - hazudta. Most legszívesebben elröhögtem volna magam, de akkor csak rontanék a helyzeten. Még, hogy hiba volt. Ő is ugyanúgy akarta, ahogy én. Igen, én is akartam. Még valamit mondani akart, de sajnos vagy nem sajnos azt már nem hallottam, és már nem is mondta ki. Muszály voltam tennem valamit, hogy valahogy jelezzek neki,  ezért megcsókoltam. Imádtam minden másodpercét. Ahogy gyengéden csókol, s az egyik kezét a hajamba vezeti. De hamar el is váltunk. Zavartan nézett hol rám, hol mögém, s végül a földre nézett, majd begszólalt. - Jobb, ha most inkább megyek.

-Ezek után elakarsz menni? - kérdeztem értetlenül. - Ha akarod tudni, nekem jelentett valamit. - szóltam még utána, de ő csak ment, és ment. Én rontottam el valamit? Vagy ez az egész Hanna miatt van? Hogy megjelet, és elcseszett mindent, de persze én is hibás vagyok, elküldhettem volna...


Másnap kora reggel indultunk. A fiúk elég morcosak voltak, hogy ilyen korán akarok lelépni.

-Na indulhatunk? - kérdeztem a többieket, mikor bepakoltam a cuccaimat a buszba.

-Ja, mehetünk. - ült be Peti, majd Brúnó is. Majd jött Milán két nagy táskával, amit gyorsan bedobott hátra. Leghátra ültem, a cuccok közé. Nem volt semmihez kedvem. Egyet tudtam, hogy minnél hamarabb beszélnem kell Zoéval. Ha akar, ha nem.


ki tudja mi bántja Zoét???

My heart is yours|Spacc ff.//befejezettWhere stories live. Discover now