My Little Monster [Bakugou x reader]

I.

Ma van a felvételi napja.
Nekem már tegnap megérkezett a levelem, miszerint ajánlás útján felvettek.

A telefonommal a kezemben járkáltam fel s alá a szobámban várva, hogy Bakugou elmesélje a felvételis feladataikat.

A fiúval már kiskorunk óta barátok vagyunk.
Ovis korunkban kezdődött az egész.

-Azta! De menő a képességed! - mondtam Bakugounak áhítattal nézve.
-Ugye? És te mit tudsz? - nézett rám öntelt mosollyal
-Hát... Hasonlót... - nézegettem a kezeimet
-Micsoda? Na mutatsd meg!

Magam elé emeltem a kezem, majd robbantottam párat.
Bakugou kikerekedett szemekkel nézett.
-Nem...Nem lehet, csak nekem van ilyen szuper képességem! - mondta már szinte kiabálva
-Hé Katsuki nyugi! Nem ugyanolyan csak hasonló! A te képességed menőbb! És jobban tudod használni. - fogtam meg a vállát vigasztalás képp.
A fiú csak lehajtotta a fejét majd megszólalt szipogva
-Igen... - monda alig hallhatóan - Igen az én képességem menőbb! - emelete fel a fejét.

Később a fiú oda hívott magukhoz játszani annak révén, hogy majdnem olyan menő vagyok mint ők.

Elkezdtünk beszélgetni, csatlakoztam a fiú bandájához, és ettől a naptól kezdve legjobb barátok lettünk.

Végre üzenet érkezett. Megtorpatam a szobám közepén és még is néztem.
Bakugou volt az.

-Végeztem - írta a fiú
-Na végre! Mesélj! Milyen volt?
*Bakugou felhívott*

-Biztos felvesznek, rengeteg pontot szereztem. - dicsekedett
-Na, de mond el milyen feladatok voltak?
-Hát tök lazák, egy labirintusban kellett bizonyos pontot érő robotokat legyőznünk. - mondta unottan
-Azta. Nekem nem ment volna. Gratulálok Katsuki! <3
-Dehogynem nem ment volna nyomikám - vigasztalgatott - Lenne kedved átjönni itt alvós bulit tartani?
-Persze - vágtam rá azonnal
-Oksa egy 10 perc múlva nálam!
-Jó jó! Szia!
-Puszi nyomikám! - köszönt el ő is, majd el is indultam hozzájuk.

*Bakugounál*
-Szia kis hülyém - mondta majd megölelt miközben az állát a fejemre tette.
-Hali Katsuki
-Kerülj bejjebb! - engedett be
-Oh jó napot! - köszöntem amint megláttam a szüleit.
-Szia X/y!
-Mi felmegyünk a szobámba - állt mellém a fiú
-Rendben! - mosolygott rám arányosan az anyukája.

Miután felértünk kipakoltam a cuccaim és beszélgetni kezdtünk.

-Mivel ünnepeljük meg a felvételid? - fordultam hozzá
-Nem is tudom... Menjünk el fagyizni!
-Okés.

Szokásunk szerint lecsúsztunk a lépcsőn, majd el is mentünk.
Egész gyorsan oda értünk. Hosszú sort kellett volna kivárnunk, de Bakugou megfenyegette az ott lévőket, hogy felrobbantja őket, ha nem engednek előre.

-Nos mit szeretnél enni nyomikám? - nézett rám
-Hmm vaníliát
-Okés akkor 2 vaníliát szeretnénk kérni!
Már nyúltam a fekete bőrkötésű pénztárcámért, hogy fizethessek, de Bakugou a vállamra tette kezét.
-A vendégem vagy - mosolygott
-Oh köszönöm