𝐇𝐨𝐠𝐲 é𝐫𝐭𝐬𝐞𝐦 𝐦𝐞𝐠 𝐡𝐚 𝐭𝐞 𝐬𝐞𝐦 é𝐫𝐭𝐞𝐝..

1.év./7.rész - Hogyan tovább?

(Egy pici🔞)
Lassan és óvatosan megkezdte a behatolást, kezemet a számra tettem hogy véletlenül se adjak ki hangos hangot, nehogy a szülei meghallják. Ráadásul az ajtaja nem volt zárható, ezért néha paráztam is hogy ne nyissanak be.
Én sem voltam profi ebben a témában hisz ő volt nekem a 2.és neki is én. Bár a szeretkezés közben érződött a külömbsèg hogy vele teljesen másmilyen mint Krissel.
Marcoról lehet tudni hogy néha túlságosan is szeret mindent beleadni egy lányért legyen szó kapcsolatról vagy bármiről és ebben a helyzetben sem viselkedett másként, nála érződött az az érzelem hogy nem csak a dugás járt az eszében hogy csak az miatt keljek neki. Úgy éreztem mintha komolyabban gondolna mindent velem. Amivel semmi probléma nem lenne HA nem lenne Kris

[...]

Hajnal fél 2 lehetett amikor csak feküdtünk az ágyban. Én a plafont bámulva dolgoztam fel a dolgokat hogy ez most tényleg megtörtént vagy csak álmodtam.
Azon agyaltam hogy ez miért velem történik meg? Sosem gondoltam volna hogy egy ilyen helyzetbe csöppenek bele. Ráadásul nem éppen az ilyenkor leghelyesebb dolgot teszem mint általában azok a lányok akik kapcsolatban vannak.
Megőrültem. Mit csinálsz Blanka? Miért mentèl bele? Miért jutottál el ilyen messzire?

- Minden rendben?- szakította meg a gondolat menetemet Marco miközben az arcomat felmérte
- Persze minden okés csak fáradt vagyok- mondtam majd elfordultam az oldalamra neki háttal, nyílván most hazudtam neki hisz most azon elmélkedek hogy mekkora egy idiota vagyok hogy egyáltalán idáig elmentem ès nagyon nem kellet volna.
Éreztem hogy Marco hozzám bújt majd az arcomra puszit add
-Jóéjt kicsim- mondta majd elég gyorsan be is aludt
-Jóéj ..várj, azt mondtad hogy Kicsim?- kérdeztem vissza de választ akkor már nem kaptam, csak halk szuszogását lehetett hallani tőle.

Már becenevet is adott? Kicsim? De én nem az övé vagyok, miért add ilyen beceneveket? Együtt sem vagyunk..még?

[...]

Másnap reggel

Egy picivel hamarabb keltem fel mint Marco. Telefonomhoz nyúltam és megnéztem az időt 11:30.
Aztán oldalra pillantottam és lassacskán Marco is ébredezett.
- Jóre...- köszöntem volna neki de hirtelen kivette a telefont a kezemből és szorosan magához ölelt.
- Pihenjünk még- mondta nyűgösen mint egy kisgyerek
- Fél 12 van- mondtam neki miközben a kezét simogattam és egyszer csak maga felé fordított és megcsókolt.
-Annyira gyönyörű vagy- simította végig a kezét az arcomon.
Hiretelen nem bírtam megszólalni, elvesztem tekintetében főleg hogy az ablakból be szűrődö fény pont az arcára világított és a szemei szinte káprázatosan csillogtak egyszerűen gyönyőrűek voltak.

- Marco!- Marco édesanyja zavarta meg e szép pillanatot amire Marco azonnal felugrott majd felöltözött és kiment a szobából.
Kb 5 perc után vissza jött és a kezében egy tányér volt
- Hoztam egy kis reggeli-ebédet- mondta mosolyogva majd felültem az ágyon és együtt reggeliztünk miközben a TV-jén egy Youtube videot állított be amiben Parkour videokat néztünk és arról kezdtünk el témázgatni.
Reggeli után kivitte a tányérokat majd amikor visszatért a szobába én éppen öltöztem felfele
Hátam mögé jött és átölelt majd elkezdte csókolgatni a nyakamat amitől szinte azonnal le tudtam volna teperni, majd megfordultam és újabb csók csatába keztünk bele, mire már az ágyhoz jutottunk megcsörent a telefonom.
Ránéztem és lefagytam.
Krisz hívott.
- Ki hív? - kérdezte Marco én csak rá pillantottam és megmutattam a telefonom képernyőjét
- Hallod amúgy szerintem letette - nevette el magát én meg gyorsan magam felé fordítva a telefonomat megnyugodtam majd visszahívtam

*Telefonhívás*
- Mizu édes?-
Bepánikolva néztem rá Marcora aki egyébként féltéleny tekintettel figyelt és nevetett kínjában
"Tejóég Blanka, találj ki valamit.." és beugrott mit fogok mondani.
Vettem egy mély levegőt.
- Nincsen semmi, éppen Monikánál vagyok tartottunk egy csajos estét szegény egy picit kivolt a párja miatt és azért át mentem egy kis lelki támogatást adni- mondtam nyugodtan mintha minden rendben lenne
A telefon beszélgetés további része elég unalmas volt és rövid.
Miután letettem és a telefonomat az ágyra helyeztem, homlokon csaptam magamat. Nem akartam a kezemet elvenni az arcomtól, kétségbe voltam esve.

"Mit művelsz Blanka? Nem fog menni a titkolózás, én egy öszinte ember vagyok. De ezt nem szabad megtudnia Krisznek, hogy megcsaltam..a szíve szakadna szét és nekem az hiányzik a legkevébé."
Szóval márcsak egy kérdésen járt az agyam.
Hogyan tovább?