Crush

Első fejezet

A nevem Camilla, de a barátaim Caminak becéznek, 18 éves vagyok,Egy egyszerű lánynak mondhatom magam jó tanuló vagyok nyugodtan mondhatom magam az osztály legjobbjának ,nem járok bulizni nem cigizek és soha nem volt még barátom röviden az életem dögunalom. Van egy legjobb barátnőm a neve Hanna,mindenben számíthatok rá és ő is rám,ő is pont olyan unalmas életet él, mint én. Egy suliba járunk épp most kezdtük a végzős éveinek. Van egy öcsém Clay, 17 éves egy évvel kisebb,mint én,nagyon szeretem a szüleimet,anya titkárnő a suliba ahová járok, apukám pedig mérnök. Eltelt a nyár kezdődött a suli amit nagyon nem vártam. A tanév napján mindenki nagyot nézett pláne a lányok,hogy milyen jó képű fiú csatlakozott hozzánk a suliba és a mi osztályunkba,a neve Hunter külsőleg jól néz ki sőt nagyon jól, de nem tetszett meg egyből én nem hiszem,hogy van szerelem első látásra. Eltelt majdnem két hónap, hamar beilleszkedett a csajok csak úgy futnak utána,rossz fiúnak néz ki a menők táborát támogatja. Egy nap észrevettem,hogy engem bámul,de nem adtam jelentőségét a dolognak gondoltam ő minden lánnyal így tesz neki ez alap dolog. Eltelt az első óránk mindenki szünetre ment. Következett a második óra, az óra második felében azon kaptam magam,hogy szemezünk egymással, mikor a szemembe nézett különös érzést éreztem,mintha kezdem megkedvelni, és ez így mentt tovább...
Suli után láttam,hogy a tesóm és Hunter együtt lógtak nem tudtam hogy haverok lettek,az egyik részem örült neki a másik pedig nem. Utolsó nap volt azaz péntek azért én és Hanna beültünk kávézni és beszélgettünk a fiúkról, de nem mertem még elmondani hogy kezdem megkedvelni Hunter-t ebben még nem voltam oly biztos.
Hazaértem,láttam hogy Hunter a tesóm szobájában van,gyorsan bementtem a fürdőbe, hogy megfésűljem a göndör dús fürtjeimet,az irányt pedig a tesóm szobájába vettem, mégis illő lenne köszönni gondoltam.
- Sziasztok! Hangzott el tőlem.
- Szia! Köszöntek vissza.
- Mi jót csináltok?Kérdeztem
- Épp fifázunk, gyere te is.- Mondta Hunter.
- Oké, egy pillanat és megyek.
-Megyek csinálok valami kaját,-mondta Clay.
Én és Hunter fifázni kezdtünk,de egy pillanatra mindketten csak egymás szemét bámultuk.
- Mondták már, hogy szép szemeid vannak! Jelentette ki Hunter. Én pedig elpirultam,és semmit sem tudtam mondani az izgalomtól.
Bejött Clay én pedig magukra hagytam.
Többet nem zavartam őket, de titokban lestem, hogy Hunter mikor hagyja el a házat. Mikor haza ment elég késő volt már. Bepakoltam, elkészítettem mindent a holnapi napra majd átöltöztem és lefeküdtem aludni. Aznap éjjel mosolyogva aludtam el, ugyanis rájöttem, hogy nekem tényleg bejön Hunter.