Ne engedj el [Mitsuyaxreader]

1. rész

1.rész

Szokásosan korán keltem , megszokás vagy miarák. Lefutottam az első emeletről a konyhába.
-Nem értelek hogy tudsz ilyen korán kelni.-szólt anyám.
-Tudod nem mindenki olyan mormota mint a húgom.-mondtam , majd kávé helyett a hűtőbe nyúltam az energiaitalomért.

El is készűltem , majd rohantam a kocsihoz. A húgom már bent űlt , a kis rózsaszín szoknyájában.
-Készen állsz?- mondta apa , mikor odaértünk a sulihoz.
-Természetesen nem , de hát ez van- vakkandtodtam oda , majd rohantam is .

Sikeresen megtaláltam a termem , majd le is ültem a legszimpatikusabb helyre. Öt perc volt vissza a becsengőig , mikor valaki megszólított , és felnéztem rá a mit akarsz nézésemmel.

- Ülj el te ribanc-szólt a kb 180cm-es csóka.
- Mert mi lesz?- kérdeztem monoton hangon.

Mikor ezt megkérdeztem , megpróbált felpofozni , viszont szerencsére jó a reflexem , így megszorítottam a csuklóját.

- Nem akarok az első nap verekedni.-mondtam tűzzel a szemembe.

Idegesen ment ki , majd bejött az ofő.

- Jóreggelt gyerekek! Amint láttátok , jött egy új diák. Kérlek mutatkozz be.-mondta , majd lassan kicammogtam. Sziasztok,  V|n K|n vagyok ,14 éves vagyok , egy kisfaluból jöttünk ide. -mondtam

-Köszönjük!-köszönte meg ez az ofőm , majd elkezdte a szarságait

Szépen kibírtam az összes nórát , majd vártam apámra , hogy jöjjön el értem. Igen , elég lusta vagyok sétálni.
-Szevassz!-köszönt apám
-Szia!-köszöntem vissza , majd beültem a kocsiba.
Miután hazaértem megcsináltam a házikat , és elmentem sétálni , hogy mégis mi van erre.
15 perce sétálhattam amikor megláttam egy motoros bandát. Mivel elég kíváncsi vagyok , ezért elmentem megnézni mi is ez a nagy gyülekező. 5 perce hallgatolózhattam , amikor valaki észrevett.
-Hé te ott , gyere csak elő!-szólt egy nálam kisebb gyerek.
Nem vagyok az a típus , aki elrohan , tehát oda mentem hozzájuk.
-Mi a neved?-tette fel a kérdést.
-V|N K|N vagyok.-mondtam monoton hangon.
-Értem. Tehát te vagy az új osztálytársunk?-gondolkodott Mikey.
-Valami olyasmi.-ennyit tudtam csak kinyögni.
-Illik ám a te nevedet is megmondani.-váltottam egy kicsit kedvesebb stílusra.
-Mikey vagyok , ő itt Draken.-mutatkozott be.
-Tudsz verekedni?-kérdezte tőlem rögtön a bemutatkozasa után
-Csak annyira , hogy meg tudjam védeni magam.-válaszoltam a kérdésére.
-Rendben , akkor tegyünk próbára.-hívott oda magához egy cula gyereket.
-Ha nyersz beveszünk , ha nem akkor is.-mondta könnyelműen.
-Ugye ezt nem gondoltad komolyan Mikey?-kérdezte a törpitől az a Draken gyerek.
-Kell a létszám.-válaszolt.
-És ha nem akarok csatlakozni?-kérdeztem vigyorogva.
-Ilyen lehetőség nincs.-válaszolt , majd elindította a harcot
Persze a legmagasabb gyereket választotta ki. Beálltunk , majd elkezdett támadni. Elhajoltam , megfogtam a csuklóját , majd a földre terítettem.
-Nem rosz.-szólalt meg végül Mikey.
Bólintottam , majd felsegítettem a culát.
-Most menj , majd suliban beszélünk.-szólt búcsúzóul Mikey.
Intettem , majd mentem is.

Nos sziasztok! Esku ez az első és az utolsó , hogy ide írok egy kis pluszot , viszont szeretnék bocsànatot kérni , mivel nem volt rész. De igyekszem hozni a részeket. Puszi!