// °Ao no exorcist °//°Blue exorcist x oc°// (SZÜNETEL)

1.fejezet A Találkozás

Mivel apu, csak egy kísérővel enged el Assiába, ezért Astarothal mentünk el.
Igaz neki nehéz volt, mert nem tudott emberi alakot felvennie, csak nekem. Ezért is szállt meg, először is egy másik embert. Sétáltunk egyet a városban, fagyiztunk, vásároltunk. Majd hirtelen összeesett, mert ennek az embernek az ideje lejárt, majd keresett egy másik embert, akit megszálhat. Addig én elmentem,egyedül sétálni, majd véletlenül, nekem jött egy fiú.
- Bocsánat!
- Se... Semmi baj!
Majd felsegített.
- Mond, mi a neved?
- Okumura Rin! És neked?
Nem mondhattam el neki, az igazi nevemet, ezért a kitalált földi nevemet mondtam meg.
- Az én nevem, Yukimura Viki!
- Nagyon örülök, Viki!
'' Szóval, ő lenne a kisöcsém! '' gondoltam magamban.
Rin ránézett az órájára, és látta hogy egy kicsit késésben van, a munkahelyéről. Megbocsájtot nekem, de sietett, én erre azt mondtam, semmi baj. Azon gondolkodtam, hogy megnéztem, hogy hol dolgozik. Láttam, hogy egy kislánynak segített, majd egy kis démon, el vette annak a lánynak a sálját. Erre pedig Rin utána rohant, majd végül kirugták a munkahelyéről. Haza vezető úton találkozott, egy elég úri fiúcskával és a haverjaival.
'' Na ebből, mi lesz? '' gondoltam magamba.
'' Várj, az nem? '' néztem a srácra, egy kissé furán.
Elmentek egy sikátorba, majd az a fiú, megakarta ölni, közbe akartam lépni, mégis csak a kisöcsém, de ekkor egy fordulat történt. Hirtelen Rinből előtört, csak egy kicsit, a démoni ereje. Ezen Astaroth, nagyon megörült, és erre így szólalt meg.
- Már vártam, hogy találkozzam Önnel, fiatalúr!
Ekkor már, én is előléptem, de nem vettem észre, hogy mögöttem egy ördögűző volt. Sikeresen " kiűzte" a fiúból, Astarotht, és elmagyarázot mindent Rinnek.
Nem hitte el, ezért én is oda sétáltam hozzá.
- Viki, te mit keresel itt?
- Valamit, el szeretnék mondani!
Majd elmentünk a templomba. Leültünk egy asztalhoz, hogy megbeszéljünk mindent. Rin nem hitt a fülének, majd feldühödött.
- Miért, nem mondtad el, hogy mi vagyok?
-Nem tudtam, hogy kezdjem el!
Én csak ittam, egy kis teát, majd odasétált, a nevelő apjához, és azt kiabálta neki, hogy " Nem is vagy az apám". Majd Fujimoto, felpofozta Rint.

Aztán ezt történt......

Az apám, vagyis a Sátán, megszállta a testét.
-Szervusz, fiam! Hogy vagy?
- Sá - Sátán? Te vagy az igazi apám?
- Igen, fiam!
- Apa, fejezd be, hogy más embereket, szállsz meg!
- Jól van na!
Rin, érezte a kardját, majd lement a pincébe, ahol meglátott egy ládát, benne a karddal.
- Apa, maradhatok, még pár hónapot itt?
- Jó, rendben van!

Majd a Sátán aki vagyis apunak, lejárt az ideje. Fujimoto atya, sajnos meghalt, de előtte, pedig megpróbáltata, visszaszerezni a testét, de apu nem hagyta magát. De sajnos leszúrta, magát, hogy ne tudja elvinni Rint onnan. Ekkor jött haza Yukio is.
- Mi történt itt?
Majd elmondtam, az igazat neki. Azt nem tudta, hogy a testvérük vagyok, de a többit, azt igen.
Másnap megvolt a temetés, majd egy fura kalapos " ember" jelent meg mögöttünk.
- Az én nevem Mephisto Pheles!
Yukio, addig a limuzinnál várt minket.
- Rin, nem akarsz ördögüzővé válni?
- Még gondolkodok rajta!
Tőlem már nem kérdezte meg, hogy akarok - e. Vissza sétáltunk, a kocsihoz, beszáltunk, majd felöltöztünk az iskolai egyenruhába.

Fél órával később...

Megláttuk az iskolát, majd mindketten elkiáltottuk magunkat, hogy " Hú, de nagy ez az épület!".

És innentől folytatódik a történetem....

Bocsi a szó ismétlésért. 😅😅😅
Jó olvasás kívánok hozzá.
Nem tudom hogy mikor hozom a kövi fejezetet, ahogy a munkám engedni fogja.