Szőrnyek az Életemben

Remélem megérted

Elvesztem a szemében, csak néztem a gyönyörű szemeit amik engem néztek...
-Jimin...mondtam halkan
Igazad van, tényleg megkedveltelek  egy ideje...el akartam mondani neked de közben történt pár dolog....de mar nem tudom magamba tartani jimin én szeretlek!!
Amint ezt ki mondtam elkezdett mosolyogni
-Ezt akartam hallani...majd megcsókolt újra
Eleinte lassan majd egyre gyorsabban csinálta, éreztem hogy mennyire szeret, és mennyire boldog.
Nem tudom mennyi ideig lehetünk így de hirtelen kopogtak az ajtómon majd be nyitnak
Egyből elváltunk Egymástól majd az ajtó felé fordultunk
Anya volt az, rám nézett majd jiminre láttam anyán hogy meglepődött
-Te mit keresel a lányom házában?? Nem szabadna itt lenned, sok olyat tettél a lányommal amit nem tudok El nézni neked.... Mondta jiminre nézve
De jimin nem szólt semmit
-Anya, jimin már nem gonosz, nem fog engem bántani, Már csak megvédeni akar engem az apjától....
-Ezt nem tudom elhinni, a démonok csak gonoszak tudnak lenni hanna, lehet csak át akar verni téged...mondta mérgesen
-Nem anya, te nem ismered úgy jimint mint én..
-Nem érdekel hanna mit mondasz,  te fiú azonnal menjél el a házambol és soha többet ne gyere ide....
- Elmegyek de vissza fogok jönni, ha tetszik magának ha nem. Én itt leszek hannának mindig megfogom védeni mindentől...kerüljön az életembe is de itt leszek neki mert én Szeretem a lányát!!!
Amint ezt kimondta jimin, éreztem a melegséget a szívemben...de anya csak érzelem mentes fejjel nézet jiminre..jimin hirtelen eltűnt a szobámbol majd anya rám nézett
-Mióta járkál ide ez a fiú?
-Már egy ideje, de már nem gonosz tényleg anya...tényleg szeret engem
-És te szereted őt?
-Én....sóhajtottam egyet... Igen anya én is szeretem, igaz fura ez az érzés mert nem éreztem még ezt, de ha itt van melletem minden jobb.. Szivem hevesen ver a közelében, és boldog vagyok
Anya csak nézett rám, láttam kicsit meglepődött azon amit mondtam
-Az apja nem fogja engedni ezt, sőt lehet mar tud is erről...a saját biztonságod érdekében nem kéne találkoznod vele...viszont tudom hogy hiába mondom nem lesz így hiszen én is ilyen voltam fiatalon dacoltam anyámal azért hogy találkozhasak apáddal
Meg engedem hogy talalkoz vele, de bármi van szólj nekem jó?
-Rendben anya, köszönöm hogy megérted...majd kicsit bekönnyezve megöleltem
Sose hittem volna hogy az életem ilyen gyorsan változni fog és azt se hogy anya ennyiben hagyja, sose hittem volna hogy jiminbe szerelmes leszek és hogy ő is belém...de hát az élet kiszámíthatatlan bármi megtörténhet
Boldog voltam, de csak azér mert nem tudtam mi fog rám várni majd a jövőben....