Negyedik fejezet

136 20 14
                                    


NEGYEDIK FEJEZET -- "ő csak rámutatott louis-ra."



beléptem a kórházba, ahova az én loumat mentem meglátogatni. azt terveztem, hogy egész héten a kórházban maradok, szóval a vállamon egy katonai zsákot hoztam magammal.

amikor elértem a szobájához, ő még mindig az ágyában feküdt.

"hey babe." kihúzta, majd egy kicsit megmozgatta a fejét.

"szia szerelmem." mondtam, majd odamentem hozzá, finoman összenyomva az ajkainkat. "vettem neked valamit."

"micsodát?"

"a kedvencedet."

"faszt?" mondta louis egy nevetés kíséretében, ami aztán köhögésbe fulladt. "de most komolyan, csokit?"

vigyorogtam, és kicsomagoltam a csokoládét, majd odaadtam neki. a mosolya egyre szélesebb lett.

"szeretlek hazzy."

kuncognom kellett az idióta beceneven. "én is szeretlek, lou."

ő elég gyorsan megette a csokit, és a szemei kezdtek lecsukódni. "fáradt vagy szerelmem?" kérdeztem.

"nem. szeretnék fent maradni veled"

felmásztam hozzá az ágyba. "akkor miért nem alszunk mindketten?"

ő bólintott, én pedig hozzábújtam, ahogy az egyik karját körém fonta.

.

.

durván felébresztettek minket az orvosok a rohanásukkal. felnyögtem. "mit akartok?" mondtam fáradtan a reggel hangomon.

"kérem uram, engedje el mr. tomlinsont!"

"nem."

"kérem uram."

felültem. "alszunk. Jöjjön vissza később."

körbenéztem, és láttam, hogy a szoba sarkában egy nővér, akihez én és louis elég közel voltunk, sírt.

"heather?"

nem válaszolt.

"heather kérlek, miért sírsz?" ő csak rámutatott louis-ra.

lenéztem az alvó fiúmra, és megfogtam a kezét, ami most hideg volt. biztos bekapcsolták a légkondit, gondoltam.

ekkor észrevettem, hogy a melkasa nem emelkedik és süllyed, mint általában, mikor alszik.

pánikolni kezdtem.

"lou?"

"louis kérlek."

a hangom megtört. "louis, kérlek ébredj fel, babe!"

most már zokogtam és sikoltoztam louis melkasába. "kelj fel! ébredj fel, kérlek!"

kiengedtem a számon egy sikoltást, amely tele volt tiszta szomorúsággal, amikor a teste egy centit se mozdult.

- - - - - - - - - - - - - - - -

igazából ezt már tegnap ki kellett volna tennem, de félkész állapotban nem lett volna a legjobb. Just_like_Lou ezzel készültem neked, mint ajándék tegnapra, csak egy kicsit megcsúsztam, remélem, azért még így is elfogadod. bár, azt hiszem, nem ez a legboldogabb szülinapi ajándék...

TOUCH | larry; fordításWhere stories live. Discover now