Maradj velem!

Ch 2

Ez az óra is rohadt unalmas volt mint a többi de túléltem. Miután vége lett az összes óránknak indultam volna haza amikor hirtelen meghallok egy szerény hangot.

Aito Aito éppen Matthew szólítgatott.

Igen feleltem

L-lenne...

Igen?

Lenne kedved ma eljönni hozzám? Mármint ne gondolj semmi rosszra.

P-persze hogy van kedvem... feleltem

huu... najo ez most nagyon hirtelen jött. MATTHEW ELHÍVOTT MAGÁHOZ Szépen lassan elindultunk a háza felé. Mikor odaértünk levettük a cipőnket és bementünk. És egyébként hogy hogy ide hívtál? kérdeztem hát igazából... de nem baj ugye?? kérdezte aggódóan Dehogy baj bármikor szívesen átjövök. Na igazából egyrészt azért hívtalak át mert bocsánatot szeretnék kérni amiért csak úgy elmentem a suliban másrészt pedig hát ööö.. jobban megszeretnélek ismerni. Tényleg? kérdeztem igen -oké kérdezz bármit válaszolok

Kb 30p-1 óra múlva

húha jól elment az idő. 

 ja feletem

figyelj holnap a suliba mellém ülsz?

Persze mondtam

oké

én szerintem lassan megyek.

-oké köszi hogy eljöttél nincs mit szívesen eljövök máskor is.

Majd szépen hazasétáltam. haah.. Matthew Matthew Matthew nem nem nem megígértem magamnak hogy nem leszek többé szerelmes. úgyis a végén csalódott leszek. De Matthew olyan jól néz ki es annyira cuki. De még csak barátok sem vagyunk. Attól hogy áthívott csak jobban megszeretett volna ismerni. Aztán meg fogadjunk hogy ő a lányokat szereti. Hazaértem gyorsan elrendeztem magam és lefeküdtem. Az egész fejem nyüzsgött a sok kérdéstől. Másnap reggel Egy újabb csodálatos nap. De jó Mikor belépek a terembe azt látom hogy ott várt Matthew az ajtónál

-Szia Matthew köszöntem

-Szia Ai úr isteen már becenevet is kaptam tőle. Ez nagyon cuki. húú nyugi Aito mondtam magamban és rámosolyogtam egyet. Szépen odamentünk a helyünkre és leültünk Olyan cuki ahogy jegyzetel. Komolyan úgy kell visszafognom magam hogy ne egyem meg. Kicsengettek Kimentünk a teremből és elővettük a következő tantárgyat. Lementünk az udvarra egy kis friss levegőt szívni közben összeismerkedtem még egy-két emberrel. Végre lettek barátaim vagy valami olyasmi. Remélem ők nem olyanok mint az előzők. Az előző iskolában szinte csak ribik meg olyan fiúk voltak akik egyáltalán nem voltak menőek de azt hittek magukra. Biztos tudjátok milyenre gondolok. Na mindegy is Szerencsére ma viszonylag ehető kaja volt úgyhogy nem haltam éhen. Miután vége lett az összes órának elköszöntem Matthewtől és elindultam hazafelé. Na ami útközben történet az igazán lesokkolt.

Sziasztok itt vagyok a kövi résszel ez most egy ilyen kis rövidebb lett<3