Vasember álarcban léptem át szobám küszöbét. Mivel úgy gondoltam, ez nem elég ijesztő, lecseréltem egy "Athéni demokrácia" feliratú maszkra, amitől Peti, a pók a sarokban egyből feldobta talpát. Ez vajon balszerencsét hoz? mindegy.
Eszeveszett keresésbe kezdtem, néztem az ágyam mögött (meggyőződésem volt, hogy ott lesz), de a sok portól és felszáradt turhától nem láttam a padlót sem,
- Hát itt nincs- és feladtam a keresést, mivel ehhez szükséges lelki erőnek és fizikai képességnek eléggé híján vagyok.
Ismét a szobám közepén összekuporodva mondtam a miatyánkot, és a tiktok homofób kontentjeit bámultam megnyugvásképp.
Valahogy (isteni sugallatnak vagy a kindertojás közepének köszönhetően) megpillantottam a delikvenst.
Polos ott ült az ágyam támlájának oldalán, és hiú megelégedéssel billegette a popsiját, vagyis.. mit is tanultunk.. ja igen! Fej-Vik-Tor-ját.
Két mini és egy rendes sztrókkal később felocsúdtam és kirohantam a konyhába egy lehetőség szerint nem túl átlátszó pohárért. Tervem az volt, hogy ráhelyezem Flasht megszégyenítő gyorsasággal, majd Tóth Gabi Elég volt szövegét aláteszem.
Kevesebb lelki erőm volt, mint Patroklosz reménye a háborúban. Fejemet fogva elmorzsoltam még egy könnycseppet és felkészültem a támadásra.
-NEM VAGYOK BUZI- kiáltottam és rácsaptam a bogárra a poharamat. Hangosabban siketült,mint gondoltam, és már vártam anyám lépteit az ajtóban miközben azt üvölti " KUSSOLJMÁRMIBAJODVANNEKEEED". De ez a reakció elmaradt, folytattam tovább az akciómat. Vagyis folytattam volna, de túl messze volt a papírfecni, a kezem meg túl rövid. Nyögtem és nyújtózkodtam, de sehogy sem sikerült elérnem a szöveget. Sajnos más módszerhez kellett folyamodnom: töri füzetem egyik lapját kitéptem és azt használtam. A szöveg elpusztítására 20 másik opció volt már kitervelve a fejemben.
Alátuszkoltam, mint egy fedőt, de csóri polos lába kint ragadt és leszakadt. Csak reméltem nem növeszt belőle még egy testet, mint egy tengeri csillag.
Bebugyoláltam amennyire csak tudtam a poharat, és a kb 3 kilós csomagot a wc-be akartam dobni, de jobban sajnáltam a poharat, így inkább átszöktem a szomszédba és az ő ágyukba dobtam. A pohárkát véletlenül sem mostam el, tettem bele szörpöt és a húgom szobájába tettem. Vagy megissza, vagy beleszállnak a muslincák, egyre megy.
Hősként lépdeltem visszafele. Egy elefánt kecsességével benyitottam édesanyámhoz, aki már fent volt, mert (mint később kiderült) a sírásom egy ponton átalakult hisztérikus visításba.
-Jól van y/x ügyes vagy, de most már takarodj aludni, mert a fejed fölött fog fúrni Géza néni reggel öt órakor.
Büszkeségtől dagadó mellel hajtottam álomra a fejem, és még utoljára imádkoztam, remélem nem rakott petét az ágyamba.
-Vége-
