Szobatársak | namjin

1

[KSJ]
Most kezdem meg a második évemet ebben az iskolában, és koliban. Mindenképp bentlakásos suliba akartam menni annak idején, ezért idejöttem. De örülök neki. Kapok egy új szabatársat, ahogy elnézem a szobánk névsorát. Tavaly csak 3-an voltunk, de most betöltjük a négyes szobát. A 156-os szobát foglaljuk most is, Yoongi, Hoseok, és én. Yoongi és Hobi együtt jönnek, én viszont már pakolok ki a szekrényembe ami tavaly is az enyém volt. Az ágyamat már bevetettem. Az ajtó nyitva volt hogy szellőztessek. Egész nyáron poshadt a szoba. Egy pillanatra oldalra nézek, mikor is meglátom az új srácot. Egy nagyobb bőrönd volt nála, és egy szobanövényt fogott a kezében. Kicsit izgultan mosolygott.

-Szia! Gondolom te vagy Namjoon! Én Seokjin vagyok. - hajoltam meg picit. -Gyere, had segítsek! - mentem oda és felkaptam bőröndjét. - Ez lesz a szekrényed, az pedig az ágyad. - mutogattam neki.

-És a többiek? - kérdezett rá. Ahogy meghallottam kellemesen csengő hangját, szinte egy ütemet kihagyott a szívem.

A nyaram arról szólt, hogy megkérdőjelezem a szexualitásom. A nyár végére sikerült ezt ignorálnom, de most itt van, és már is a gondolataim körülötte forognak pedig alig láttam.

-Azt írták félórája hogy 45 perc múlva érnek be, szóval ha jó vagyok matekból akkor 15 perc még. - kuncogtam halkan, mire a fiú elmosolyodott.

-Te mióta vagy itt? - kérdezte meg miközben elkezdett kipakolni.

-Másodéves vagyok csak. - vontam meg a vállam. - Figyu nem kell aggódni. Mindenki tök jófej. Biztos vagyok benne hogy jól fogod magad érezni. - simiztem meg hátát.

-Hoseok! Siess már! - hallottam még kintről Yoongi hangját. Halványan elmosolyodtam.

-Megyek már, nyugodj le! - hallottam meg Hobi hangját is. Joon rámnézett.

-A beköltözés stresszes. - vontam meg a vállam.

Ekkor kinyilt az ajtó. Hoseok és Yoongi volt az, egyértelműen. Yoongi azonnal odarakta a szekrényéhez a táskáját, majd Joonhoz ment.

-Szia. Min Yoongi. - mosolygott rá. Namjoon beharapta alsó ajkát. Ne. Ne csináld ezt.

-Én Jung Hoseok. - karolta át Yoongi derekát Hobi. - Hamarosan ő is Jung lesz. - vigyorgott Yoongira mire az csak megforgatta szemeit mosolyogva, és elkezdett kipakolni. Hobi is így tett.

A kipakolás inkább telt csendesen. Csak Yoongi és Hobi csipkelődött egymással. Odamentem Joonhoz.

-Figyu, ne aggódj. - mosolyogtam. - látom hogy stresszelsz, de igazán nem kell.

-Ja, nincs értelme. Van pár idegesítő tanár, de hol nincs? - kuncogott Yoongi, akinek Hobi éppen nyakát vette munkába. Joon lerakta a növényt az ágya feletti polcra.

-Megpróbálok. - bólintott mosolyogva én pedig megpaskoltam hátát.

Az utolsó simításokat végeztük, mikor is gyerekricsajt hallottunk.

-Ki engedett be ide óvodásokat?! - szólalt meg idegesen Yoongi. Hallottuk ahogy röhögnek, majd kinyitják az ajtót egy kulccsal. - Ne bassz hogy ezek lesznek a szomszédok! - akadt ki teljesen Yoongi.

-Hé nyugi, lehet nem lesznek ilyen hangosak. - szólalt meg Hoseok, de ekkor Yoongi már a másik szoba ajtaját nyitotta ki.

-Na ide figyeljetek! - kezdett bele Yoongi, és már mi is érdeklődve álltunk mögötte, de belefagyott a szó a látvány miatt.

Két fiatal srác éppen falták egymást, míg a harmadik félmesztelenül áll. Yoongi arca sokkos volt. Egyedül Namjoon nem volt itt, ő még pakolt. Hobi megveregette Yoongi hátát.

-Fiatalok szívem. Én is ilyen voltam első évesen. - karolta át derekát. - Elnézést a zavarásért. - mosolygott Hobi és visszamentünk a szobába.

A következő 10 percben azt hallgattuk ahogy Yoongi kiakad hogy nem lesz nyugalma ebben az évben. Hobi próbálta nyugtatni, én unottan hallgattam, Joon pedig érdeklődve és zavarodottan nézett. Ekkor kopogás törte meg Yoongi beszédét. Yoongi azonnal odanézett, majd ajtó nyitódás. Az a 3 fiú állt ott.

-Már megint ti?! - kezdett volna bele újra Yoongi, de Hobi be fogta a száját.

-Hoztunk sütit. - mosolygott az egyik. Nagyon cuki volt. Ilyen doboz alakú volt a mosolya. Én mentem oda, és elvettem a dobozt.

-Köszi szépen. - hajoltam meg. - én Jin vagyok
Yoongi az aki kiakadt rátok. Hoseok a párja, és ő pedig az újonc, Namjoon. - mutattam be a szoba lakóit.

-Én Taehyung vagyok. - mosolygott az a fiú, aki a sütit adta. - Ő Jimin, és Jungkook. - mutogatott a fiúkra. - Sajnáljuk hogy ilyen hangosak voltunk. Csak izgatottak vagyunk.

-És ti együtt vagytok? - mutogatott Yoongi mostmár higgadtabban arra a két fiúra akik csókolóztak. Magyarán Jungkookra és Jiminre.

-Nem. - vágták rá mind a ketten.

-Akkor ne csókolózzatok. Még a véletlen érzelmeket kezdtek táplálni. - nézett Yoongi Hoseokra, mire az elvigyorodott. Az ő kapcsolatuk is hasonlóan kezdődött. Jimin elpirult, én pedig rámosolyogtam. Már most többet érez.