az a bizonyos buli

582 27 0
                                    

Nagyban a fellépés  végén vagyunk , halgattam hogy a bátyám és a haverja köszönik meg hogy el jöttek és azt hogy segítettek .Épp sorolták a neveket mikor meghallotam a saját nevem ,rá néztem a bátyámra majd jelezte hogy mennyek fel és akkor meg láttam teljes egeszében Őt.Egy ideig szemeztünk mikor rá ébretem hogy nem  kéne,ekkor vissza néztem a bátyámra aki furcsán nézet rám hogy valyon miért bámulom ennyire Petit.Inkább nem is néztem rá csak megvártam amíg ennek az egésznek vége nem lett majd követtem a bátyámat az öltözőkig majd be mentünk oda.Be léptem a szobába akkor Milán hirtelen meg szólalt hogy:

-Nekem sürgősen el kell menem majd otthon talalkozunk.*jelenette ki a bátyam mas vissza se nézve lépett ki az ajtón*

Le fagyva áltam ott mikor egy ismerős hangott hallotam magam mögül.Hátra néztem és Peti ált a háttam mögött majd közelebb lépet és így szólt:

-szia ,haza vigyelek?*kérdezte nyugodtan*

-szia ,ha neked nem gon akkor legyen *szóltam vissza egy kis késésel*

-nekem nem gond úgyis útba esik és legalább meg ismernénk egymást.*kacsintott majd intett hogy kövesem *

El indultam utána majd egy fekete autóhoz értünk,ki nyitotta nekem az ajtót majd be száltam és el motyogtam az orrom alatt egy köszönömöt majd ő is be szalt  mellém.Nagyon zavarba voltam amit szerintem ő is észre vett mert az arcomat el öntötte a pír.Fejemet inkabb le hajtottam amin ő is egy jót mosolygott.El indította az autót majd el indultunk ,az út csendesen telt.Meg érkeztünk de még mielőtt ki szálhattam volna meg szólalt.

-Holnap rá érsz?-kérdezte érdeklődően

-igen miét?*kárdeztem vissza pírral teli arcal*

-csak azért mert el szeretnélek hívni vacsorázni*meg lepődtem mikor be fejezte a mondatát  de muszály volt tőle kérdeznem.*

-ezt vehetem egy randinak?

-igen*mosolyogtam mint valami kis gyerek amikor kap egy csomag cukrot.*

egy kicsit gondolkodtam hogy mit mondjak majd végül be adtam a derekam

-akkor holnap hatra itt vagyok érted *

én csak vigyorogtam mint egy bolond majd amikor el köszöntünk akkor az ő arcán is lattam a vigyort.be léptem az ajtón majd köszöntem hangosan hátha lesz itthon valaki.De tévedtem ,egyedül voltam mint ahogy gondoltam.


...

Miért pont ő?Where stories live. Discover now