Crush

A 8.osztály kezdete

Ez az érzés mindig elfogott akárhányszor rámnézett vagy hozzám szólt. Sokat gondolkoztam rajta mi lehet ez. Pontosan 4 évet és ma is ezt teszem. Pont most miközben élvezem a nyár utólsó pillanatait a tenger lágy hullámai között. Holnap évnyitó,ami azt jelenti újra látom,újra és újra.

*Másnap 7:00*
Komótosan felkeltem ágyamból és a fürdőszobába vettem az irányt. Megmostam hajamat és felvettem fehér ingem,szoknyám és nyakkendőmet. A tükör elé áltam és mondtam tükörképemnek:
- Irány a suli!
Leballagtam a régi és korhadt lépcsőkön mikor anyám intett,hogy haladjak mert elkesünk. Beszálltam a kocsiba és azonnal el is indultunk a szokásos útvonalon. Csöndbe voltam,egy szót sem szóltam. Csak néztem az elmosódott tájat,mikor lassúlt a kocsi ezzel jelezve a megérkezést. Kiszáltam és egyből rohantam barátnőimhez köszönteni őket.
- Sziasztok!
- Szia! ( köszöntöttek egyszerre hangosan)
Ekkor megláttam őt ahogy hátúl a barátaival fociznak. Oda akartam menni mikor az igazgató elkezdte az ünnepséget. Az ünnepség végén elmentünk a termünkben és megkaptuk a könyveinket. Gyorsan haza siettem és próbáltam kiverni a felyemből ami ma történt. Órák teltek el mikor rájöttem,hogy igazaból nem is történt semmi csak ránéztem. Csak ránéztem. Ettől nagyon rossz érzésem lett,de csak a szokásos mondatott mormoltam amitt eddig: EZ NEM SZERELEM,EZ CSAK BARÁTSÁG!
Nyolcat ütött az óra mire abba hagytam az elmélkedést. Lementem vacsorázni aztán lefeküdtem. Elalvás elött megfogadtam,hogy ebbe a félévbe csak a tanulásra koncentrálok.

*Reggel 6:45*
Ismét felkeltem és a szokásos módón elkézsülődtem az iskolába ahol a barátaim voltak,na és persze ő,legalábbis ezt hittem. Mikor beléptem a terembe észre vettem,hogy nincs itt. Odamentem barátaihoz:
- Sziasztok,James hol van?
- Lebetegedett.
- Máris? ( kérdeztem teljesen meglepődve)
- Sajnos igen,egész héten nem lesz.
Szomorú voltam,de mégis örűltem mert legalább nem lesz ami elvonja a figyelmemet a tanulásról.

* Kis idő ugrás: nagyjából 4 hónap telt el*
Ofő óránk volt.
-Na gyerekek,(Szólt az Of.)mivel hamarosan itt van az utólsó karácsonyunk együtt karácsonyi ajándék húzás lesz.
Az egész osztály izgatottan keresett papirt és tollat. Én előkerestem egy mikulásról megmaradt sapkát és mindenkitől összeszedtem a cetliket,amiket a tanárnak adtam. Körbe ment és mindenki húzott egyett. Mikor rám került a sor én is kivettem egy cetlit. Kihajtogattam és teljesen meglepődtem mikor megláttam mi van beleírva.
James
Teljes pánikba voltam,még barátnőimre sem tudtam figyelni. A csengő harsány hangja ébresztett fel,ami jelezte,hogy vége az órának és mehetünk ebédelni.
Ebéd közben megbeszéltük, hogy délután elmegyünk vásárolni a húzottainknak. Ebbe az ötletbe bele is mentem,legalább hamarabb megleszünk.
A boltban:
Végűl csak Lucy jött velem,mert a többiek inkább máskor mennek. Sok boltot körbenéztünk ,de nem nagyon találtam semmit,nem úgy mint társam aki azonnal megtalálta a tökéletes ajándékot.
- Gyerünk válassz már valamit,nem akarok egész nap itt lenni. ( Mondta Lucy már idegesen)
- De fogalmam sincs mit vegyek.
- Ahj ( meg fogta karom és behúzott a legközelebbi boltba),na innen válassz valamit.
- Jól van!
Bolyongtam körbe ,körbe mire össze tudtam pakolni egy kisebb csomagot.
-Ennyi?
- Igen (mondtam miközben a kosaram méregedtem)
Megvettem az ajándékokat és haza mentem. Elővadásztam a fiokomból egy szép,új ajándék táskát és elkedtem gondosan bele pakolni.
Közepébe kerűlt egy névtábla,mögé egy toll-füzet készlet. Egy kis csoki amitt egy- két matrica követett.
Összepakolás után tanultam és lementem vacsorázni.

*2 hét múlva az ajándékozás napján*
- Áljatok körbe! ( utasított minket az osztályfőnök)
Mindössze egy ember választott el engem James-től.
Az osztályfőnök át adta Tiffany-nak az ajándékot aki Lily-nek Lily Luciusnak és így tovább. Mikor Edward át adta Lucy-nak az ajándékot Lucy pedig nekem. És ez csak egy dolgott jelentett...én jövök. Lassan oda ballagtam James-hez és a kezébe nyomtam az ajándékos zacskot. Nem néztem rá,nem mertem rá nézni.
- B...Boldog Karácsonyt! (Idegesen mondtam neki) kezemet nyújtottam kézfogásra,de helyette szorosan át ölelz és így szolt.
- Neked is.
Vissza rohantam helyemre. Olyan vörös lettem,hogy Lucy oldalba lökött mert túlságosan feltünő voltam.
A buli utólsó óráiban csak táncoltunk én pedig próbáltam nem tudomást szerezni a jelenlétéről.