Under The Spell

three

Ma kell először suliba menjek, ráadásul új iskolába, új környezetbe, új emberek közé. Sosem voltam egy parázós típus, de most eléggé féltem.

-Meg vagy?-nézett be Liam a szobámba.

-Öm, aha.-motyogtam.

-Akkor gyere mert Zaynék már várnak.-mondta majd kifordult a szobából. Zaynék? Ez most meglepett. Ők is suliba járnak még?

Lebattyoktam a lépcsőn majd kimentem az ajtón és behuppantam a kocsiba, hátra. Mint kiderült Liam és Louis már dolgoznak, így az utóbbi már nem is jött velünk. Liam is csak azért kísért el mert támogatni akart.

Zayn bukott diák volt így, ő is most járja az utolsó évét, Harry és Niall pedig velem egy idősek így valószínű hogy velük fogok egy osztályba járni.

-Izgulsz?-fordult felém Niall.

-Kicsit.-ismertem be. Gyorsan ott voltunk. Mind kiszálltunk. Liam mondott pár bátorítónak szánt szót, de nem nagyon hatott. Inkább csak bólogattam, majd magabiztosan elindultam a bejárat felé. Éreztem a fiúk tekintetét a hátamon. Bementem a suliba, szinte mindneki nézett, de próbáltam nem foglalkozni vele. Felmentem a tanáriba, ahol eligazítottak, odaadták az órarendem, és a könyveim, aztán kedvesen üdvözöltek.

Bementem a jónak talált terembe, mindehol ültek szinte. Harry és Niall is máshol. Jobban körbe néztem, mindeki kérdőn nézett rám. Majd megpillantottam Zaynt. Leghátul ült, maga elé bámult és kezeit összekulcsólva tartotta az asztalon. Úgy döntöttem mellé ülök.

Erre a tettemre kérdőn rám nézett. Csak a szemem sarkából láttam. Nem kicsivel később bejött egy tanár, számomra kiderült hogy ő az osztályfőnök.

Nagy szomorúságomra észre vett.

-Úgy látom van egy új diákunk. Kérlek állj fel és mutatkozz be.-mosolygott rám kedvesen. Úgy látja? Neki nem kéne tudnia ha jön egy új diákja? Nehezen feltápászkodtam, kedvem sem volt ehhez. Így magamra erőltettem egy kis mosolyt, és szólásra nyitottam a számat.

-Hailey Payne vagyok.-mondtam. De sugdolózni kezdtek, én meg már hirtelen nem éreztem magam olyan nagyon magabiztosnak. Lehajtottam a fejem és behunytam a szemem. De a tanár gyorsan mondta hogy üljek csak le nyugodtan, és így elkezdett beszélni. Rettentően szorongtam. Zayn még mindig nézett. Bárcsak ne lettem volna itt! Olyan hangzavar volt, kereztesztem a kezeimet a mellkasomnál. Így ment végig az egész óra, míg végül kicsengettek. De mint kiderült, itt normális tanítás van, szóval mehettem tesire.

Az odavezető útig bedugtam a fülesemet és próbáltam valami megnyugtató zenét hallgatni. Csak Zaynt követtem, reméltem hogy neki is tesije van. Hála égnek igazam lett. Bementem a lányok öltözőjébe. Senki nem szólt hozzám, volt aki megnézett. Olyan kellemetlenül éreztem magam.

A feladat egyszerű volt, párba kellett állni, és kosarazni.

-Leszünk egy párban?-a szőke felé néztem majd elmosolyodtam.

Elkezdtük dobálni egymásnak a labdát.

-Jézusom!-hajoltam el a labda irányából.-Niall te nem tudsz kosarazni?-fordultam felé ijedten.

-Szerinted miért nem akart senki sem párban lenni velem?-vigyorgott rám.

-Uram atyám.-sóhajtottam fel. Sokáig dobáltuk a labdát mikor hirtelen fejbe talált egy másik labda, nem is kicsi erővel.

Odakaptam a fejemhez a kezemet. Niall és pár ember odajött hozzám megkérdezni hogy jól vagyok-e. Elmotyogtam mindegyikre egy igent, majd próbáltam tovább koncentrálni, de nem nagyon ment.

Mikor vége lett az órának kimentünk a teremből és az öltöző felé vette mindenki az irányt.

-Bocs.-szólt oda valaki. Mire megfordultam már csak a hátát láttam a személynek. Harry volt az.