Mi Vida

3.Fejezet

Reggel korán fent voltam és a szobámban pakolgattam egy kis idő után kiválasztottam a mai ruhámat ,de olyan fura ,hogy mától nem leszek Olgával nem főzök mától nem vagyok személyzet hanem egy "Családtag" ahogy azt a házúrnője mondaná. Gyorsan kikaptam egy csinos ruhát én mentem is lefelé . Lent  a reggelit Olga hozta már be nem pedig én. León -nal mentem a meghallgatásra ,mert ragaszkodott hozzá,hogy szeretne elkísérni. De  szinte egy szót se szóltam hozzá mikor kérdeztet akkor válaszoltam és ennyi volt lényegében . A barátnőim illetve León  bekísértek a felvételire a En mi mundo-t szántam arra ,hogy a felvételin elő adjam ami "állítólag" nagyon jó volt. Aztán jött a többi blablabla,mint például papírok kitöltése stb. Szóval ,miután végeztem mehettünk is León-nal neki már sokkal könnyebb régóta oda jár. Értitek hogy értem na . Már vagy egy órája várok León -ra közben kezdetek idegesebb lenni ,mert félek a levéltől amit kapni fogok .
-Itt vagyok ! -lépett mellém León
-Végre azt hittem hogy már soha sem jössz ki ! -mondtam
-Nyugi már Vilu itt vagyok ! -mondta
Elköszöntem a lányoktól és mentem is haza ahol annyira jól éreztem magam anya is átjött Jade-el mondhatni jó barátnők  lettek és remélem nem is fog változni . Apukám ... Hát őt is megakarja ismerni Jade ,de őt nem fogja tudni ,mert jelenlegi tudásom szerint  a feleségével van Kanadában. Van egy mostohahúgom Mariana nem  ismerem a kis csajszit,de remélem apa nem akarja sokáig távol tartani és megismerhetem . Ezt is onnan tudom ,hogy apa felhívott hogy mi van velünk meg ilyesmik és elmondta most lehet azt hiszem három vagy négyéves a csajszi. Vacsora után kimentem a birtokra és León követett annyira aranyos de nem lehetek vele hiába szakított Ludmival.Mindegy is elfolytom magamban az érzelmeim.
-Violetta ! -törte meg a csendet
-Igen ? -kérdeztem
-Szeretlek ! -mondta mire én csak enyhe mosollyal néztem rá
-Hogy érted ? -kérdeztem
-Úgy értem ! Szeretlek !  -mondta majd közeledett az ajkaim felé és megcsókolt. Istenem,a csókja egyszerre bénított meg és keltette életre a pillangóim.
-Ne-nem León ezt nem lehet-toltam el magamtól
-Miért? Elvégre én azt csinálok amit én szeretnék!-mondta büszkén
-Igen tudom-kezdtem-De anyukádék soha sem fogadnának el és Ludmilla-túrtam a hajamba
-Vilu , ne légy ennyire szigorú magadhoz!Ebbe senkinek nincsen beleszólása !! -mondta
-Tálán igazad van , és ...ha ez tényleg így van ahogy te ezt gondolod ! -törtem meg a csendet egy olyan egy két perc után
-Akkor ? -kérdezte
-Mi akkor León  ,?
-Tudod,mióta beléptél a házba azóta figyellek és jó ideje azon töröm a fejem,hogy hogyan tudnálak megszerezni!-mondta mosolyogva
-Ez fordított esetben is igaz-motyogtam
-Tessék?-mosolygott és magához húzott
-Semmi semmi-magyaráztam
-Ne félj én vigyázok nagyon,nem lesz baj.-ölelt magához
-Jó,oké-motyogtam a vállába

Continuar...