Egy eltűnt korszak

Anomália

Pár héttel később Peti elhatározta, hogy elhívja Vandát egy olyan találkozóra, amin csak ketten vannak. Amikor a suliba ért, rögtön ez volt az első dolga, hogy megcsinálja, de persze pont most késik Vanda, így nem tudta egyből elintézni. Amíg várta, hogy Vanda a suliba érjen, Maja odament hozza, aki Vandának a legjobb barátja.
- Látom, sokat beszéltek Vandával.
- Igen, és ennek örülök, mert nagyon kedves lány.
- És te akarsz többet is tőle mint barátság, vagy nem? – Tért a lényegre Maja.
- Hát erre most nem tudnék válaszolni, mert nagyon kedvelem őt, viszont nem biztos, hogy az életem része tudna lenni, mert nekem picit bonyolult az életem.
- De ez mindenkivel így van.
- Mondjuk ez igaz, csak nem tudom, hogy ő is ugyan azt érzi-e mint én.
- Én nagyon jól ismerem Vandát, hiszen Oviskorunk óta barátnők vagyunk, és azt tudom, hogy, ha valakit nagyon megszeret, akkor bármit megtenne, csak, hogy egy kicsit kettesben tudjon lenni vele.
- Akkor szerinted van esélyem nála?
- Hát... – Kacsintott egyet, majd elment Petitől, mert időközben Vanda belépett. Puszival köszönt neki, majd félre hívta.
- Peti, kérdezhetek valamit?
- Persze, utána én is akarok majd valamit kérdezni tőled.
- Szóval csak azt akarom kérdezni, hogy a hétvégén ráérsz?
- Igen, és találkozhatunk is.
- Rendben, és melyik nap lenne jobb neked?
- Legyen mondjuk a szombat.
- Jó. Arra gondoltam, hogy moziba elmehetnénk, mert most adnak egy jó filmet, amit gondoltam megnézhetnénk együtt.
- Benne vagyok. – Egyezett bele Peti, amire Vanda megölelte. – Egyébként én is erről akartam veled beszélni. – Tette hozzá Peti. Nagyon örült, hogy találkozik Vandával szombaton, és megismerheti azt az oldalát, ami a sulin kívül van, hiszen van aki védelemből kicsit másnak mutatja magát suliba, mint azon kívül. Lassan elérkezett a találkozó amikor a metró felé tartottak a buszpálya udvaron, hirtelen megremegett a talaj. Majd a pláza mögül sikító emberek tömege futott egy T-Rex elől.
- Az ott egy dínó? - Kérdezte megbicsakló hangon Vanda.
- Igen, ráadásul az egyik legveszélyesebb. A legjobb megoldás, ha nem mozdulunk meg, és akkor nem fog megtámadni minket.
- Ezt te honnan tudod?
- A filmekből. - Valaszolta Peti egyszerűen.
- Azt ügye tudod, hogy a filmeknek semmi köze a valóságnak.
- Tudom, de ezt tudom, hogy biztos beválik. Emberek figyelem, ne mozduljon senki sem, ha nem akar meghalni! – Kiáltott Peti, miközben figyelte, ahogy a T-Rex járkál a buszpálya udvaron. Ami az útjába került, azt rögtön kilapította. Petiék felé tartott. Megállt előttük. Kicsit lejjebb hajolt, hogy a levegőbe szagoljon, majd egy hangosat ordított. Vanda a félelemtől remegve Petire pillantott.
- Ne mozdulj. Mindjárt elmegy.
De a T-Rex továbbra is ott szaglászott.
- Nem úgy tűnik, mint ami elakar mozdulni.
- Maradj nyugton.
Vanda egyre jobban reszketett a T-Rex látványától, és, hogy ott van egy pár centire tőle az az őslény, amit az egyik legveszélyesebbnek tartanak. Halk motor hangra lettek figyelmesek. Vanda kíváncsian tekintett Petifelé, aki csak nyugtatgatta, mint, ha tudná mi történik, de igazandiból nem. Az égen egy helikopter alakja kezdett kirajzolódni. Viszonylag közel ereszkedet a T-rexhez kinyitották az oldalsó ajtót, és egy fegyverrel meglőtték háromszor is. Peti ekkor ismerte fel, hogy az Őrzők jöttek megmenteni a Földet. A T-Rex oldalra borult, majd a csapat a köteleken lecsúszva körbe tekerték a lábait, egy-egy nagyon erős fém kötéllel, majd elvitték.
- Ez még is mi a franc volt?
- Vanda, valamit el kell mondjak neked, de nem itt akarom, ha nem egy nyugisabb környezetben.
- Te tudod mi történik? – Kérdezte meglepődve.
- Igen, de ez egy bonyolult történet, de mindent el fogok mondani.
Elindultak a város szélére, ahol egy kisebb park helyezkedett el. Az egyik padra leültek, hogy megbeszéljék a helyzetet. Peti elkezdte mesélni a történetét.
- Szóval én nem e világi ember vagyok, ha nem egy Ősföldi, ami annyit jelent, hogy a mi világunk még a dínók korába ragadt. Három ilyen világ létezik, mind egy- egy korszaka ennek a kornak. Amivel most találkoztunk az egy T-Rex volt, és ő a csúcsragadozó az Ősföldön. Azt, hogy hogyan került ide, nem tudom, hiszen az Őrzők feladata az, hogy őrizze az átjárót, ami erre a Földre nyílik. Az oka ennek viszont az, hogy elkezdett megsemmi sülni az Ősföld, viszont ezt megtudjuk állítani.
- Hogyan?
- A te segítségeddel.
- Micsoda, de hisz én mindig itt voltam, és nem is tudtam, hogy létezik az Ősföld, meg, hogy életbe vannak a dínok.
- Ezt nagyon jól jóltudom, viszont a vezetőnk kiválasztott egy embert, aki az örököse lehet, és védelmezni foglya az Ősföldet.
- Gondolom ez lennék én.
- Pontosan.
Halk roppanásra lettek figyelmesek. Vanda picit megijedt, így közelebb bújt Petihez. A halk motoszkálást egy kisebb lény okozta, ami zöld volt, és nagyon kicsi termetű. Apró lábaival Vanda felé futott.
- Az meg micsoda? Az is egy gyilkos dinoszaurusz?
- Igen, és nem éppen a legveszélyesebb, viszont a tűhegyes fogaival csúnya sebet tud ejteni az emberen. – Miközben Peti magyarázott, felkelt a helyéről, és a Gallimimus mögé került.
- Miért néz engem?
- Keresi a tekinteted. Ne nézz rá, és óvatos mozdulatokkal gyere felém.
- De ezek mindenhol ott vannak.
- Nyugi. Ismerem őket.
- Peti, én ezt nem fogom tudni megcsinálni.
- Vanda, bízz bennem. Menni fog, ügyes vagy.
- Akkor most lassan elindulok. – Mondta magának, majd óvatosan a két kis Gallimimus közé lépett. Ahogy előre haladt, látta, ahogy mindegyik felé fordul. Amikor Petihez ért, akkor megfogta a kezét. Elindultak vissza felé, de a Gallimimusokat nem tudták lerázni, továbbra is szorosan követték őket.
- Még is mit akarnak tőlünk.
- Nem tudom. Mennyire futsz jól?
- Hát viszonylag jól tudok. Miért?
- Mert ahhoz, hogy lerázzuk őket gyorsnak kell lennünk. Ugyanis ezek a dínók nem látnak távolra. Van ott egy kisfedezék, ahova eltudunk bújni, amíg elmennek.
- Rendben.
Elkezdtek futni, ahogy csak bírtak. A Gallimimus is felvették ezt a tempót, viszont nem voltak elég gyorsak, így letudták rázni őket. Az egyik leszakadt a falkától, és Petiék felé nézett, de gyorsan tovább is ment.
- Még mennyi ilyen szörny szabadult el?
- Nem tudom, de valahogy vissza kell jutnunk Ősföldére, hogy megoldódjon ez a helyzet, és ne jöjjön több lény át.
- Én biztos, hogy nem fogok elmenni, mert így is eléggé veszélyes az életem.
- De Vanda, ha itt maradsz, nem fog megoldódni semmi sem.
Vanda halk csilingelő hangot kezdett el hallani a barlang mélyéről.
- Mi ez a hang. Ügye nem egy újabb dínó akar megtámadni minket?
- Nem ez valami más. Ez olyan, mint, ha a portál hangja lenne, de biztos nem az Ősföldhöz.
- Hát akkor hova?
- Nem tudom, ahogy azt sem tudom biztosra ez micsoda. Csak egy módon deríthetjük ki.
- Nem Peti, ezt most felejtsd el. Nem fogok én több dínóval találkozni. Az előbb kettő faj megakart ölni. Mi van, ha ez is az. – Ellenkezett Vanda. Peti teljesen megtudta érteni, hogy Vanda miért reagál úgy ahogy erre a helyzetre, de tudta, hogy fontos szerepe van Vandának az életébe.
- Nem biztos, hogy az. Vannak a dínók közt olyanok is, amik növényevők.
- És melyik növény evő fér be a barlangba, ami ilyen csilingelő hangot ad ki.
- A barlangba nagyon sok féle elfér, például a Triceratropsz, ami másnéven „három szarvú”.
- Na jó, most az egyszer meggyőztél, de ha megint az életemre tör egy ilyen izé, akkor én nem folytatom tovább.
- Nyugi, bízz bennem. Tudom mit csinálok.
- Látom.
Vandáék a hang irányába mentek. A barlang nagyon mély volt, már az orrukig sem láttak, amikor egy apró fényt pillantottak meg a távolba. A fény felöl egyre hangosabban lehetet hallani a hangot, ami Petinek a fülét egyre jobban bántotta. Nem volt ehhez hozzászokva, és tudta, hogy ez nem egy portál ami felé tartottak. Apró kristályok ragyogtak fel a sötétbe, és köröztek egymás közt.
- Ez nem egy portál az már biztos. – Állapította meg Peti.
- Ha nem egy portál, akkor micsoda?
- Egy anomália.
- Az miben különbözik a portáltól? – Kíváncsiskodott Vanda.
- Az anomália csak akkor jön létre, ha a bolygó és a nap elér egy bizonyos szöget. Míg a portál egy mesterségesen létrehozott dolog, amit csak a varázslók képesek létrehozni.
- És azt lehet tudni, hogy az anomália hova vezet?
- Nem, de ha minden igaz, akkor az Ősföldre, és ez megmagyarázza a dínók jövetelét is.
- És meddig vannak nyitva ezek az anomáliák?
- Egy napig.
- És utána máshol jelenik meg?
- Nem biztos, de jelenleg ez az egyetlen út, ami elvezet minket a célunkhoz. Szóval eljössz megmenteni a világomat?
- Segítek.
Peti körül a barlang sötétsége kristályok ragyogó fehérsége váltotta, majd egy kisebb dzsungelba találta magát. Egy folyó két részre osztotta a területet. Nem volt ismerős neki, így tudta, hogy nem az Ősfőldön vannak, ha nem valahol máshol. Vandát teljesen elkápráztatta az elé táruló látvány.