The Unknown Todoroki(BNHA ff.)

4. fejezet

Shiko szemszöge:

Az első óránk Present Mic tanár úrral volt. Ő tartja nekünk az angolt. Az óra majdnem egyharmadában kiabált, mintha valami rockstar lenne. Szerintem az óra végére legalább a fele osztály kisebb halláskárosodással ment szünetre. Szünetben is kaptam az alkalmon, hogy felhívjam Tess-t. Ismét 4 csörgés után felveszi a telefont.

-Salut Tess.- Köszöntem bele a telefonba.- Attendez une minute. Je sors dans le couloir pour voir s'il y a moins de bruit. Cette classe est comme un zoo. / Szia Tess. Várj egy percet. Kimegyek a folyosóra, hátha kisebb a zaj. Ez az osztály olyan, mint egy állatkert.- Morgolódtam, de ahogy elkezdtem Franciául beszélni minden szem rám szegeződött.- Peu importe. Tout à coup, il y eut un silence de mort. Comment s'est passé votre premier cours ? / Nem számít. Hirtelen halálos csend támadt. Milyen volt az első órád?

- Nous avons commencé par les maths, mais maintenant le professeur n'est pas gentil. Et vous? / Matekkal kezdtük, de már most nem kedves a tanár. És te?

-La première leçon était l'anglais. Le professeur Present Mic a crié de telle manière qu'au moins la moitié de la classe a acquis une perte auditive mineure. / Az első óra angol volt. Present Mic tanár úr úgy kiabált, hogy az osztály legalább fele kisebb halláskárosodást szenvedett.

Amikor befejeztem a mondatot nagy hahotába kezdett, ami egy kicsit át ragadt rám is, így egy kis görbület jelent meg a szám szélén.

Ezután gyorsan le is rázott, mert nekik kevesebb az órák közti, mint nekünk. Eltettem a telóm, majd körbe néztem. Nem kicsit feltűnően bámultak, de ahogy egyesével a szemükbe néztem jópáran meghunyászkodtak. Erre jó az apámtól örökölt szemem. Nem csak a színe jégkék, de olyan jegesen lehet vele nézni, hogy arra nincs szó.

Már nagyjából kívülről fújom mindenki nevét, szóval mikor elém áll egy szőke srác, aki néha-néha egy-két szót szól Franciául, egyből tudom, hogy Yuga Aoyama néz rám csillogó szemekkel.

- Miben segíthetek Aoyama?

- Hogy tudsz ilyen folyékonyan beszélni Franciául?- Kérdezte.

Körbe sandítottam a teremben, és nem meglepő módon mindenki hegyezte a fülét. Csak az a baj, hogy nem nagyon szeretek másokkal beszélgetni, csak ha nem közeli ismerősöm, Tess vagy Mina. Minának is csak azért mondtam el, mert szimpatikusnak nézett ki és remélem, hogy senkinek nem mondja el amit reggel meséltem neki.Szóval csak annyit válaszoltam neki, hogy:

- Nem kötöm az orrodra.- feleltem, miközben elővettem a matek cuccom. És ennyivel lerendezettnek véltem a beszélgetést.

~ Time Skip ~

Vége lett a 6. óránknak is így aki hozott pénzt az itt megebédelt, aki pedig nem az ment haza. Minával azt beszéltük meg, hogy együtt megyünk haza. Mina már rég összepakolta a tankönyveit, meg egyéb holmiját, szóval már csak én kínlódok a teremben a pakolással. És mivel nem akarom kint megvárni az udvaron, elindultam az ebédlő felé. Az ajtóban gyorsan szemmel megkerestem őket. Gyorsan sikerült kiszúrni őket, mert Mina rózsaszín mindene és Kirishima vörös haja eléggé rikító volt. Lehuppantam melléjük és hallgattam amiről beszélgetnek.

- Ma is elmehetnénk a parkba.- Szólalt meg néhány percnyi csend után Kirishima.- Eljöhettek?

- Nekem semmi programom, szóval én szívesen megyek.- Feleltem komoran.- Max kicsit később fogok beszélgetni Tess-el.

- Szerintem anya engem is elengedne, csak meg kell kérdeznem.- Mondta Mina energikusan.

- A többieket megkérdezted már?- Kérdeztem.

- Néhányukat már igen. Denki, Sero, Hagakure, Uraraka és Midoriya rá is bólintottak.

Lassan befejezték az evést, visszavitték a tálcákat és indultunk ki az épületből. Kirishima levált tőlünk egy kereszteződésnél, szóval már csak Mina és én sétáltunk együtt. Megbeszéltük, hogy 20 perc múlva itt lesz a házam előtt, és együtt megyünk a parkba.

Levettem az egyenruhámat, majd odamentem a szekrényemhez és kivettem belőle egy egybe részes ruhát. A felső része úgy nézett ki, mint egy ing, az alja pedig egy tök normális térd alá érő zöld szoknya volt egy kisebb lánccal az oldalán. Ehhez felvettem egy szandált és a kiengedett hajamba az egyik kedvenc zöld hajpántomat tettem. Mikor késznek nyilvánítottam magam a tükör előtt, elindultam le a lépcsőn. Pont jókor, mert nagy eséllyel Mina ideért. Gyorsan bezártam a lakást és már indultunk is a parkba.