A sarokban! (18+)

2.fejezet🟧

Rohadt gyorsan igyekeztunk kikerulni a sikátoros utcabol. De az utca végében lévő két srác szinten elindultak félénk... Nem nagyon torodtunk vele. Kb egy 4 méterre lehetűnk tőlük de bealltak élénk.

-bocsi! Atengednetek?

-nem! Most velünk jöttök!

-hogy mi? Nem! -huztam elő a bicskam de a mogottunk levo 2 srac is beert minket.

-tedd el azt a vackot.

-nem! -mondtuk egyszerre Dorcival.

Az egyik srac hatulrol megragadta a kezem.. És én lenduletbol megvagtam a kezét.

-takarodjatok!

Két srác kicsavarta a kezünkből a bicskat és egy egy rongyot szoritottak az arcunk hoz .... Doroti hamar beszipoantotta a rongyon lévő szert. De én kuzdottem bár nem volt sok esélyem... Csapkolodtam össze vissza a de lefogtak és muszáj volt levegőt vennem... Beszipantottam én is a szert és lassan elaludtam... Utoljára kinyogtem egy annyit hogy "szemetek! " és elsötétült minden..

Egy autóban ebredtem két srác mellett előttem meg egy idősebb férfi ült.

Felakartam sikitani de a szamban egy rongy volt és levolt ragasztva a szám. A férfi rám emelte tekintetét.

-ah csak hogy felebredtel kishercegno! -Az undor latszott az arcomon.

-lassan oda érünk az uticélunkhoz kis lány... Már alig várom! -vetett rám egy perverz mosolyt.

Elkezdtem mocorogni , de a kezem meg volt kotve és a két srác össze szorítottak.

-ne probalkozz draga! Felesleges. Tartogasd az erodet! -végig simitotta az arcom. Én elhuztam , de ő csak nevezett ezen. Azon gondolkoztam hol lehet doroti. Aggódtam érte.

•••

Oda értünk egy nagy erdohoz és a két srac akaratom elennere bekotottek a szemem így szart se lattam.

Könnyezni kezdtek a szemeim... És lehajtottam a fejem.

Mikor meg állt az auto a két srac kirangatott pedig ellenkeztem. Majd megszólalt az idősebb férfi.

-vigyétek Louishoz... -és seggbecsapot , meg akartam rugni de nem tudtam és a két őröm elkezdett rangatni felfele egy lepcson... Mivel a szemkotom rajtam volt ezért fingom se volt hol vannak a lepcsofokok. Vakon lepdeltem össze vissza...

Halottam ahogy megallunk és bekopognak egy ajton. Levettek a szemkotot és be huztak a szobaszerusegbe..

Szamrol erosen leteptek a ragaszto szallagot és én egyből kikoptem a koszos rongyot a szambol.

-ah! Maja... -a hang iranyaba néztem és egy nálam idosebb pasas állt velem szemben. Fekete oltonyt viselt fekete ingel és nadrággal.

-hol van doroti?! -ez volt az első amit kitudtam nyogni.

-ja igen a koszos kis ribanc lányom... -nevetett. Intett valakinek majd melettem berangattak a baratnom...

Össze volt kötve a ketkeze és csurom vér volt és seb...

-mit muveltel vele! *kiabaltam a ferfira*

Ő csak élem sétált és nemes egyszerűséggel felpofozott, elestem és nagyot koppantam a foldon.

A két srac ki ment és ott hagytak engem és dorotit a fekete öltönyös ferfival.

-1. Ne emeld rám fel a hangod SOHA! -orditott rám, majd felrangatott allasba. -2. Azt csinalok amit akarok értve vagyok?!-emelte meg rám a kezét.

-Luois kérlek! Ne bantsad őt! -kiabalt rá doroti.

Elengedett engem ezekszerint Luois és Doroti elé lepdelt.

-nem volt elég a veres lanyom?

-kérlek ne bantsad! Nem tehez semmirol! -tapaszkodott fel Dorci. És nemes egyszeruseggel arcon kopte Luoist.

A férfi lekevert neki egyett és mikor doroti elesett bele is rugott 2 .

-utallak! -és elsirta magát a lány..

-ne Doroti! -terdelek le mellé.

Louis megragadott a hajamnal fogva.

-te most velem jossz!

-Ne! Nenene!