∆ Summer Rain ∆

5.

- Igenh.. ott .. mhh ..- annyira fürgék az ujjai és olyan jó érzés.. én pedig képes voltam ezt hónapokig elűzni ezt az érzést.. Azért mert azt hittem még nem állok készen erre .
- Gyönyörű vagy ! Édesem!! Ezt jegyezd meg - nézet fel hasamról szerelmem.
- Imádom a hangod de kérlek most legyél kicsit hallkabb a gyerekek a másik szobában alszanak. - azt mondta engedjem ki nyugodtan a hangomat most pedig elcsititt? Nem bírom ki ha nem engedhetem szabadon a hangomat..
- Ez.. ezh a te hi..hibád..- néztem rá vöröslő szemekkel.
- Édesem.. próbálj hallkan nyögni..- milyen kérés ez.. tudja hogy mennyire nehéz ez ebben az állapotban .
- Le.. lehetetlenre kérsz..- bár tudom számára gyerekjáték lenne az egész. Nem értem honnan van ekkora önuraloma mindenben is .
- Igen ebben van igazság..- kupán vágnám ha nem lenne elgyengülve a kezem.. teljesen olyan mintha két óriás kocsonya lenne az oldalam mellett.
- Mivel képtelen vagy a hangodat visszafogni ezért ma nem teszek beléd semmit..- bólintottam. Bánom is meg nem is .. nem elég az amit most kapok tőle de képes vagyok várni.
- Ne aggódj mozgósítottam a szülőket holnapra .. Mi ketten szépen elmegyünk majd abba a szobába..- ugye nem arra gondol amit még a gyerekek előtt hangoztatott..
- Arról a szobáról van szó , szívem!- nyomta beljebb újat nyílásomba..
- Ahmm..- kaptam kezemet ajkam elé.
- Édesem csak nem megtaláltam az érzékeny pontod? - minek kérdi ha tudja a választ.

Másnap:

- Hívjatok ha bármi történne..- tudom tegnap este megbeszéltük ezt de .. nem akkarom itthon hagyni a gyermekeimet.
- Teo .. vigyázz erre a gyagyára..- na de egy anya mégis hogy mondhat ilyet a gyerekére..
- Anya..!?- néztem rá.
- Kicsikém ne nézz így! Jelenleg tényleg az vagy felneveltünk már nem egy gyereket. Képesek vagyunk megbirkózni a kis angyalkákal ..- igen tényleg olyanok mint az angyalok.
- Este jövünk!- húzott maga után szerelmem.
- Várj else köszöntem a kicsiktől ..- néztem vissza . Anya hatalmas mosollyal az arcán integet nekünk.. ismerem már nagyon jól ezt az arcot.
- A végén meggondoltad volna magad . - ez lehetséges de ő úgyse engedte volna hogy vissza táncoljak.
- Anyáék mit tudnak..- fordultam felé .
- Nem tudnak arról hogy hova megyünk de tudják hogy mik a szándékaim.- annyira idióta ..
- Anyáék nagyon is jól tudják.. - ..
- Te mondtad nekik?- nyitotta ki előttem a kocsi ajtaját.
- Most nem mondtam semmit .. de amikor említetted a szobát akkor anya éppen mellettem ült.. Szóval kábé mindent is hallott. - jó anya módjára ki kellett volna mennie addig de nem ő nem ezt csinálta.. Megfogta közelebb húzódott hozzám és vállamra tette a fejét. Olyan volt mintha hárman lettünk volna akkor a hívásban ..
- Hát édes az már tényleg nem az én hibám volt..- huppant be mellém majd kezemért kapott.
- Készen állsz?- mi van akkor ha azt mondom hogy nem?
- Bármit is válaszolok tudom hogy előled nem menekülhetek..- remegett meg mellkasom..
- Édesem ne remegj ennyire..- nevetett fel hangosan.
- Bántottalak én valaha?!- hajolt át hozzám majd gyors csókot nyomot arcomra.
- Nem ..- néztem rá lassan .
- Bízz bennem !- szorította meg erősebben kezem.

...

- Jó napot ! Időpontunk van mára. - időpont? Mibe keveredtem már megint bele basszus.
- Édesem, már megint remegsz. - még szép eléggé ideges vagyok .. Azt mondta hogy egy olyan .. olyan szobába visz tehát már tegnaptól arra készültem.. még szép alsó ruhát is vettem fel . Erre ez a drága óriás elhozott egy több csillagos szállodába. Tényleg kiszámíthatatlan..
- Azt mondtad hogy..- ujját szám elé nyomta.. Ez gusztustalan annyi helyen járt már a keze és most..
- Igen , ez az a hely. Azért ne legyél buta nem fogják nagy leddes kijelzőre kiírni hogy mit kínál ez a szálloda. - nem is erre gondoltam csak nem hittem hogy ennyire szép hely az egész.
- Köszönöm a türelemet ! A 109-es szoba lesz az önöké . Kérem figyeljenek a szabályokra! Itt mindenki névtelen ahogy önök is.  A szobák hangszigeteltek.  Tessék vegyék fel ezt a két maszkot amíg a szobába kísérik önöket.  A szobában található kellékek mind újak és fertőtlenítettek !  Az idő limit ma éjfélig tart . - nehezen dolgozom fel azokat amiket a kedves hölgy mondott.
- Vedd fel a maszkot, édes .- fordított maga felé szerelmem majd rám adta ő a fekete anyagot. Ez biztosan jó ötlet?! Kezdem azt érezni hogy egyáltalán nem .
- Érezzék jól magukat ! Az úr a szobához kíséri önöket .- mutatott egy nem kicsi fekete ruhás alakra.
- Rendben lesz minden . Bízz bennem .- siklott keze kezemre erősen rá szorított.
- Szeretlek baba !- egy gyors csók aztán a lift felé vettük az irányt.