Minden érintés

Érzelmek

Minden érintés

52. rész

Mikor kinyitottam a szememet az óra hajnali négyet mutatott. Remegett a testem és rázott a hideg. A hányingertől szédültem, így erőt vettem magamon és kimentem a mosdóba. A vécé fölé hajoltam és felhajtottam az ülőkéjét. Olyan ingert éreztem mint még soha, és az egyik pillanatról a másikra hányni kezdtem. Vért hánytam. Lesokkolva néztem magam elé és azon gondolkoztam, hogy szóljak-e valakinek. De aztán beugrott amit mondtak anyáék a vérfertőzésről és a születésnapom előtti két héttel kapcsolatban. Két hét és a születésnapom.

Nem nagyon foglalkoztam ezzel az egésszel mert eddig nem történt velem semmi. Úgy gondoltam ez az egész nem igaz és a nevelő szüleim csak félreértették. Nem volt semmi olyan jel ami arra utalt volna, hogy haldokolnék. Mostanáig. Az ember nem hány csak úgy vért, ennek kell lennie valami okának. Ha ez az egész igaz akkor kevesebb időm van mint gondoltam volna. Két hét és a szülinapom, és ha így haladok akkor bármelyik nap akár itt is meghalhatok.

Szinte teljesen sokkos állapotban mentem vissza a szobába és feküdtem le. Egy ideig csak a plafont bámultam és azon gondolkoztam, hogy miért velem történik ez. Voldemort megátkozott, és ha nincs szerencsém meghalok. De miért ennyi évesen? Még semmit sem csináltam, nem éltem rendesen. Még csak most van kapcsolatom is ami jelen pillanatban nem virágzik de szeretem Dracot, nem akarom itt hagyni. Sőt, senkit sem akarok itt hagyni. Nem lehet, nem tehetem. Zokogva takaróztam be és fordultam a fal felé, aztán valamikor hajnali öt körül elnyomott az álom.

- - -

- Szia.- puszilta meg Draco a vállamat. Kábultan néztem hátra, hogy láthassam őt. A nap rásüt a hajára így most még világosabb mint alapból. Szemei fáradtnak tűnnek, és a szeme alatti karikák is arról árulkodnak, hogy az éjszaka folyamán nem sokat aludt.

- Még mindig haragszok.- motyogtam. Egy kicsit sem haragszok rá, most meg főleg nem, hogy tudom most már csak pár napom lehet hátra.

- Tudom.- mondta, majd benyúlt a pólóm alá és simogatni kezdte a hátamat.  - Szörnyen viselkedtem.- csókolgatta az arcomat.

- Tudod, hogy utálom.- töröltem meg az arcomat, mire előre nyúlt és megfogta a mellem.

- Tisztában vagyok vele.- súgta a fülembe. A hangjától kirázott a hideg. Ismerem már, tudom mit akar most elérni, és az a baj, hogy ha így halad akkor el is éri.

- Ne csináld ezt.- fordultam teljes testemmel felé.  - Nincs békülős szex.- ráztam a fejem, mire lefeküdt mellém. Fejét a párnám végére hajtotta, és kisöpört egy hajtincset az arcomból.

- Gyönyörű vagy.- nézte az arcomat pislogás nélkül. Halványan elmosolyodtam és szerettem volna megölelni, de ideges voltam amiért megint eszembe juttatta Astoriát.

Közelebb jött és a kezét átrakta a fejem fölött. Olyan közel volt hozzám, hogy éreztem az illatát és pár centi választott el minket egymástól. Az arcomat kezdte el simogatni, a hüvelykujjával az ajkaimmal szórakozott, aztán belenézett a szemembe és hirtelen megszűnt a köztünk lévő hely. Hideg ajkai forróan érintették az ajkaimat, és mikor megadtam az engedélyt a nyelvének, Draco felém hajolt.

Hátul a hajával játszadoztam és élveztem, hogy úgy csókolt mintha már ezer éve nem tehette volna meg. A keze egyre lentebb ért és a combomat simogatta, mikor kopogtak. Draco morgott egyet, majd leszáll rólam.

- Sütkérezünk odalent.- szólt be Pansy.  - Gyere.- mondta, majd hallottuk ahogy lemegy a lépcsőn.

Fürdőruhát vettem fel és közben egyfolytában a vécét néztem. Kiszáradt a szám és nyelni alig tudtam, de mikor kinyitódott az ajtó úgy tettem mintha minden rendben lenne. Draco segített becsatolni a hátamnál a fürdőruhámat, majd kézen fogva mentünk ki az udvarra a többiekhez. Az asztalon már fel voltak vágva a zöldségek, a fiúk pedig a tűznél álldogáltak és a tárcsára pakolták fel a virslit. Útközben elloptam egy felvágott paradicsomot, és úgy mentem oda a fiúkhoz.