1.-es jegyzet:
„Nem tudni mi teremtett alánk vizet és földet, fölénk eget és csillagot, de nem volt az elméje épp."
-Alexander Neway
Anyám az Ape nevet adta nekem. Ape Videns. Jelenleg a tengeren hánykolódva lesem az eget. Éjszaka még borúsnak tűnt, ám ma úgy tűnik az ég jó szerencsével ajándékozott meg, ugyanis a nap vigyorgott le rám az esőfelhők helyett. Alig 2 napja indultam útnak ezen a gyenge ladikon, de máris olyan dolgokkal találkoztam melyekről hazám könyvtára vagy nem tartott feljegyzést, vagy legendának bélyegezte őket. Legutóbb egy hal raj haladt el mellettem. Farok uszonyuk furcsa kör alakú volt. Az egész halat furcsa pikkelyek borították, amiktől alig lehetett látni a mozgásukat. A farok uszony furcsa alakjára egyelőre azonban nem találtam választ.
2-es jegyzet:
5 napja indultam el. Az ételből kifogytam, ám a víz tartalékaim egyelőre még megvannak. Fekete borítós jegyzet könyvem egyre inkább bővülni látszik, ám egyelőre csak a vízi életet tudtam tanulmányozni. A ladik menetének irányát 2 napja nem tudom szabályozni. Ám az evezőmért cserébe meg tudtam mire jó a már említett halfaj farok uszonyának furcsa kinézete: Harcra. Mikor gondtalan mozdulattal egy halraj közelébe eresztettem az evezőt, azok pillanatok alatt szét csapták ezzel az igen különös farok uszonyukkal . Itt legyen először felvésve ennek a halnak a neve, ha még más nem adott neki: Buzogányos tükörhal.
14-es jegyzet:
3 hete már hogy elhagytam a hazámat. Fáradt vagyok és aludni akarok. A tinta amit az útra hoztam még sokáig bírja, ám a vízzel már nem így állok. Jó hír azonban hogy egy békés fajt fedeztem fel a környezetemben. Púpos orrú delfineknek neveztem el el őket először.... Nem végleges a név. Egyszerű fehér delfinnek tűnnek, ám az a fejük búbján egy valószínűleg zsiradékkal teli púp található. A mozgásuk érdekes. Jóval lassabbak egy átlag delfinnél, így elvileg könnyű prédának kéne lenniük, ám ameddig velük utaztam (Pontosabban ők utaztak velem) egyetlen egy ragadozó sem jött a közelünkbe. Nem értem pontosan miért...
22-es jegyzet:
2 napja hogy elfogyott minden vizem, ám ma reggel csoda történt. Legalábbis nekem csoda volt. Egy hordó került az utamba, amin kötél lógott. Szerencsésen elkaptam a kötelet és magamhoz húztam. A hordó félig tele volt rum-al. Nem vagyok nagy ivó, ám hálás voltam annak a fonálnak ami az utamba sodorta ezt a hordót. Kikötöttem a ladik hátuljába. Az ital készletem egy kis ideig biztosítva van.
27-as egyzet
Maláttam egy idegen madarat szállni levegő. Scináltam rola szép gépet:
27 és feles jegyzet (Magamnak):
Ne írj jegyzetet mikor az italtól megboldogult állapotban találod magad.
39-es jegyzet:
Azt hiszem most itt a vég. Nem az étel vagy az ital hiány miatt. A tenger eddig jól bánt velem. Hiába fogyott el a vizem, kaptam helyette rum-ot. Hiába fogyott el az ételem, majdnem mindig az utamba sodródott egy kis ehető hínár darab aminek alját feltehetőleg egy nem annyira mélyen élő hal rágta el. Nem ezek miatt lesz végem, hanem mert látom az eget. Érzem magam alatt a hullámok dühös csapkodását. Se ez a ladik, se én magam nem bírnék ki egy nagy vihart. Itt a 39-es jegyzetben eszembe jutott hogy sose mondtam el miért írtam le Alexander Neway idézetét az első jegyzetembe. Azért írtam le mert sok másik professzor-al ellentétben úgy gondolom hogy igaza van. Egy bizonyos pontig. A világot bármi is teremtette nem volt épp az esze, a kezei remegte, valamint feltehetőleg fél vak volt. Tengeri utazásom során olyan halakkal találkoztam amiket egy „teremtő" se gondolhatott komolyan. Ám ugyan akkor még is..... Úgy érzem, hogy a világunkat fonalak kötik össze. Fonalak amik pókhálóként válnak szét majd kötődnek újra össze megtippelhetetlen helyen és időben. Ezeken a fonalakon jár az ember élete kezdetétől annak végéig, és bárki is szőtte ezeket a fonalakat az viszont (Ha világunk teremtője nem is) józan eszű, és többet tud mint mi azt el tudnánk képzelni. Köszönöm....
Tetszik a prezentált világ? Szeretnél te is kalózként, tengerészként, vagy egy sima hajósként te is kalandozni benne? Gyere a discord szerverünkre, találunk neked helyet!
YOU ARE READING
A Tenger Elregéletlen Történetei
AdventureA tenger sós vizének el nem mesélt történetei. Az orrunk előtt megtestesült legendák, idegen nyelven íródott papiruszok amelyeken ősi kincsek lelőhelyei vannak. Emberi történetek rabszolgaságról, harcról és barátságról, vagy épp eposzi küzdelmekről...