Majd megtudod (T.Danny)

9.rész

Reggel van. Este alig tudtam elaludni. Azóta sem kaptam semmilyen üzenetet igazából, hogy miért. De úgy vagyok vele egy fiú sem fogja velem ezt csinálni.
-3hónappal később-

Azóta sem beszéltem Danival . Igazából jól megy az egyetem. Közbe el el járunk bulizgatni. Nagyon sínen van az életem. Szórakozók, akad egy egy pasi de nem viszem senkivel se komolyan. Danival még követjük egymást de ennyi. Igazabol már nem haragszom rá. Ő ment el és jobb is így. Nem kell nekem egy fiú se, délután megbeszeltuk a barátnőimmel elmegyünk fotózni.
Elkészültem gyorsba és már vártak a tömbház előtt.
-Sziasztok csajszik.
-Ma lövünk pár képet, utánna meg elmegyünk iszogatni. -mondta Lujza.
Kiválasztottuk a helyszínt . Lőttünk pár képet aztán beültünk a kedvenc helyünkre iszogatni.
Kiválógattam pár képet és ki is dobtam instára:
varadi_edina1:

A véletlenek néha összefüggő dolgok. Elmentél és azóta boldog az életem.😜
Bevallom ez Daninak szól. Tudom hogy fogja látni , kicsit pedzem azért a fejét.😅
Már jól jól becsicsentünk amikor úgy döntöttünk haza fele sétálunk. Hát mit látnak szemeim? Egy férfi banda jön felénk. Daniek azok.
-Most megfordulunk. Mondtam a csajoknak.
-nem, nem-mondta Lújza.
Hát már időnk se lett volna igazából .
-Merre merre lányok? -mondta Manu.
-Nektek is szia. Haza fele tartunk. Kicsit iszogattunk. -Vágtam rá.
-Gyertek már át Petihez. Mi is illogatni tartunk. -mondta Bruno.
-Felőlem.-mondta. Még azért is . Hogy mérgesítsem Danit.
Elindultunk kb 15 percre volt a lakása. Persze én mindenkivel beszélgettem kivéve Danival nem. Jól elvoltam igazából Brunoval. Kicsit mintha láttam volna Danit zavarja. De akkor nem igazán érdekelt.
Oda értünk . Felmentünk a lakásba. Iszogatni kezdtünk. Jól szorakoztunk. Láttam Daninak nincs jó kedve. Biztos miattam . De nem érdekel.
Brunoval továbbá jól el voltunk. Felhozta az ötletet hogy menjünk fel a szobába. Benne voltam. Persze hogy benne hiszen Daninak muszály volt vissza adjam.
Felmentünk . Brunoval játszani kezdtünk. Igazából előre csak basztattuk egymást . Mikor már mind a ketten igazából felizgultunk szó nélkül lefeküdtünk. Bevallom nem akartam ilyen messzire menni. De megtörtént. Felöltöztünk és mintha semmi nem történt volna leültünk a többiekhez . Akkor Dani már kint volt cigizni.
Gondoltam még jobban húzom az agyát és kihívtam Brunot cigizni.
-Szia Dani. -mondtam
-Császtok. Ifjú pár.-mondta gúnyosan.
Bruno magához húzott és válaszolt:
-Jó kis pár méghozzá.
Fhu milyen ideges lett Dani. Láttam ahogy 1 tized másodpercenként szív a cigijébe. Bevallom jó érzés volt ezt látni.
-Én bemegyek kicsike megfagytam. -mondta Bruno.
-Okes, szivike.-mondtam
-Mindjárt elolvadok. -mondta Dani.
-Tán féltékeny vagy?-mondtam.
-Én nem lehetek az. -sütte le a buksiját.
- Jó faképnél hagytál. -mondtam halkan.
-Neharagudj rám. Akartam veled beszélni. De te elmentél Brunoval.-mondta szomorúan .
-Miért pont ma este? Három hónap alatt nem lett volna máskor időd?-mondta mérgesen.
-Nem kerestelek. Mert nem akartam, hogy jobban beléd szeressek. Azért mentem el, mert nem akartam hogy közel kerülj hozzám. Nem vagyok jó ember nagyon nem. Bántanálak csak tudom jól. Ezért nem irtam. Pedig minden este azon töprengtem vajon mi lehet veled. Sajnálom Edina. -mondta majd sírni kezdett.
Sosem láttam fiút sírni. Én is elkezdtem. Majd oda mentem és megöleltem.
-Szeretlek-mondtam
-Ne szeress , én nem tudom hogy kell. -mondta
-Majd megtudod.-mondtam és bementem az ajtón.
Sajnáltam is meg nem is. Nem vagyok rá kötelezve arra, hogy tisztába tegyem az érzéseit. Ha nem tud szeretni ne szeressen .