Bangchan: *haza ér a boltból egy egy csomag papírral és 50 darab írószerrel*
Jeongin, Seungmin, Felix és Jisung: *boldogan ugranak ki párjaik, vagy éppen a puha takarójuk öleléséből és majdnem lütve Chant megölelik*
Minho: *felhúzza a szemöldökeit* Ez meg mi?
Hyunjin: *csípőre teszi a kezét* Ja,azt én is szeretném tudni.*indul el feléjük, hogy visszaszerezze Felixet*
Chan: *teljes testével védi a kicsiket* Ne merj közelebb jönni, a kicsik az enyémek! *csúnyán néz a többiekre*
Jeongin, Seungmin, Felix és Jisung: *ámulva bámulják Bangchant*
Changbin: *karonragaja Minhót és Hyunjint* Mehetünk sörözni anélkül, hogy Jisung és Felix vinnyogását hallgatom, hogy mikor megyünk haza?*néz körül huncutan mosolyogva*
Minho: *felderül az arca, és Hyunjinra néz, majd egyszerre bólintanak*
Changbin, Hyunjin, Minho: *kézenfogva kerülik ki a többieket* Estére ne várjatok! Köszi Chan, hogy vigyázol a gyerekekre!
Chan: *ledermed, majd a kicsikre néz és elkiáltja magát* Várjatok meg! *szaladna, de a kicsik megragadják a polóját*
Jeongin, Seungmin, Felix és Jisung: *belekapaszkodnak Chanba* Nézzünk romantikus filmet, miközben sírunk!
Jeongin: Zokogjunk hyung!
Minho: *gonoszan mosolyogva visszanéz, majd kimennek az ajtón*
Chan: *próbál szabadulni a kicsik karmai közül* Neeeeeee!*elkezd sírni*
Felix: *Chan füléhez hajol, majd gonoszan belesúg ördögi hangján* I love you brouuu!
Chan: Neeeeeeeeee!
Nagyon uncsi?
