Deku szemszöge:
-Ne apa kérlek ne bá...-és itt elsötétül a világ.
A házban ébredek nem emlékszem túl ságosan mi történt csak arra hogy apám szokás szerint rajtam vezette le a dühét.
-Ááú fáj a fejem-mondtam inkább magamnak mivelhogy rajtam kívül senki sem volt ott.
-I-Izuku-halottam meg anyám hangját.
Ekkor elfordultam a jobb oldalamra és amit ott láttam életem legszörnyűbb látványa volt. Anyám feküdt a földön vérben borítva és engem nézett. Pár másodpercig csak bámultam anyám, ahogy a földön lábadozik, majd észre vettem egy lyukat az oldalában és rögtön észbe kaptam.
-Anya mi-mi történt?-kérdeztem remegő hangon-Ki tette ezt veled?
-Az apád.-mondta miközben rám mosolygott
Oda rohantam hogy segítsek, de már késő volt, meghalt. Aznap megfogadtam hogy bosszút állok anyám ért, és megölöm apámat, és a hösöket amiért nem segítettek az anyámon.
7 évvel később (most Midoriya 15 éves):
-Éhes vagyok-mondtam
-Akkor talán egyél-mondta Toga
-Na ne mond magamtól nem jöttem volna rá Himiko
-Tudom hogy egy zseniális ember vagyok nem kell mondanod-mondta tudatlanul és talán egy kicsit önelégülten
-De nem mondtam
-Hagyd nála idiótább ember nem létezik-mondta DabiAhogy láttam nem nagyon izgatta Himikot hogy mit mondott Dabi, de mindegy most amúgy is más dolgunk van mint a veszekedés. Pont végszóra be is lépett Shigaraki.
-Khmm elnézést hogy zavarok, de ha már a beszerzőnk két hónapja ide hozott titeket akkor ideje lenne meg tervezni hogyan törünk be a UA-ba (Írói megjegyzés: Ebben az idősíkban sokkal előbb kerültek a képbe Dabiék mint az eredeti sztoriba)
-Na végre valami izgalmas már a kicsikéim elhanyagolodtak-mondta egy kicsit szomorkásan Toga miközben az egyik kését nézegette.
-Szóval hogy is tervezel betörni a UA-ba-kérdeztem bár már sejtettem a tervét
10 perccel később miútán megbeszélték a tervet:
-Hee ez túl uncsi-hallottam meg Toga lehangoló hangját
-Talán valami nem tetszik?-kérdezte Shigaraki fenyegetően
-Ik-adott ki egy fura hangot Toga az ijedségtől.-Shigi azért ne vegyél ennyire komolyan.-mondta földbe gyökerezett lábákkal
-Szerintem Toga most ne kötekedj mert a főni nincs jó kedvében-mondtam miközben hátra húztam a megszepent Togát Shigaraki kezétől amit elég közel tartót az arcáhozEgyenlőre elmentünk gyakorolni a támadásra, mivel quirkless vagyok ezért a testmozgásomat fejlesztettem tökéletesre, most pedig Togával gyakoroljuk a kés dobálást, bár neki van képessége de annak semmi értelme ha harcról van szó így ő is természetes módszerekre kényszerült.
Elfelejtettem megemlíteni hogy én és Toga pár éve találkoztunk és azóta folyamatosan együtt vagyunk ezt ne úgy vegyétek mint egy pár hanem úgy mintha testvérek lenénk.
3 évvel ezelőtt:
-Ó, bocsi nem akartalak zavarni-mondtam miközben egy véres lányal által szemben aki mögött egy hulla volt.
-Nem félsz tőlem?-kérdezte egy picit ijedten miközben a raktár padlóján söpörte ide-oda a vért és erősen szorította a kését
-Nem-vlaszoltam, miközben néztem kicsit értetlen arcát, majd hogy felvilágosítsam kijjebb toltam a raktár ajtót
-Te is olyan vagy mint én-mondta amikor meglátta egy 25 körüli férfi holttestét ahogyan éppen oda vonszoltam, és egyből felcsillant a szeme.Ez óta együtt vagyunk (nem félre érteni)
és elválaszthatatlan testvérek vagyunk, lehet hogy kicsit morbid sztori, de gyilkosok vagyunk és ez az életünk értelme.Remélem hogyha valaki elolvassa annak tetszeni fog a sztori
Helyesírási hibákért bocsi (ʘᴗʘ)
YOU ARE READING
Tododeku Villain Deku fanfic
FanfictionHát én akartam elkezdeni úgyhogy vágjunk bele Ez a második sztorim és fogalmazunk úgy hogy az első kín és szenvedés, tényleg inkább én döntöttem úgyhogy feladom mert rémes lett Ez egy Tododeku sztori és szerintem a cím mindent elárul úgyhogy vágjunk...