Őrült szerelem ( bakugo+deku x reader)

part 6 a szomszéd

- Bakugou?

-Hááááá? Te mit keresel a fiúk szárnyán liba?- förmedt rám, mire nekem tányér méretű lett a szemem. A fiúk szárnya? Erről esetleg nem akart szólni a sensei? 

- Nyilván nem miattad vagyok itt. - forgattam meg a szemem - a 23-as az én szobám- mondtam majd meg indultam a szobám felé.  Éppen mentem el a süni mellet mikor egy nagyot csapódtam a falnak. A szemeim csukva voltak ,de mikor ki nyitottam magam felett láttam tornyosulni Bakugout.

- Ugye tudod hogy nem maradhatsz a szomszédom? Valamelyikönknek mennie kell, és az te leszel mivel te vagy a itt az egyedüli lány.- morogta az arcomba. Most hogy igy közelebbről látom nem is olyan csúnya.

- Már mért pont nekem kéne költöznöm? Tudtommal nem te szabod ki hogy ki legyen a szomszédod.- löktem neki a szavakat, de ebbe tényleg nincs bele szólásunk. Véletlen össze akadt a tekintetünk, azokkal a vörösen izzó  szemeivel.

- gyönyörű- suttogtam halkan gondolatomat, amit amúgy nem tudom mért mondtam ki. Éreztem ahogy az arcomat el önti a vér és hogy ezt leplezzem arrébb löktem a sünit majd el kezdtem a szobám felé szaladni.  Mikor ki nyitottam az ajtót hogy be menjek még a szemem sarkából vissza néztem ahol eléggé meglepő látvány fogadott. Bakugou el pirult!?

Mikor be mentem a szobámba magamra zártam az ajtót majd annak neki támasztva a hátam le csúsztam a földig. Mi az isten fasz ütött az előbb belém? Mért mondtam ki hogy gyönyörű ? Mért pont Ő a szomszédom?

Elő vettem telefonom majd el kezdtem pötyögni rajta.

" Y/N" 

( sensei nem gondolta hogy nem a legjobb ötlet egy lányt a fiúk közé rakni? Vagy esetleg szólni róla?)

" Aizawa-sensei"

(ja lehet el felejtettem szólni, a lányoknál nem volt már több szoba csak a fiúknál, meg hiába szolok ez ellen nem tudsz mit csinálni )

Ezzel le is zárta a beszélgetésünket. De igaza van, ezzel nem tudok/tudunk mit tenni. Csak legalább szolt volna. 

Pont az ágyamban fészkelődtem az alváshoz mikor is hangos robbanás hangok ütötték meg a fülem.

- Hosszú éjszakáknak nézünk elébe - sóhajtottam majd a fejemet a párna alá dugtam hogy enyhítsem a robbanások hangját, de nem ért semmit így az első éjszakámat a koliban nem telt valami fényesen.   Megállj Bakugou Katsuki egyszer fordul az a bizonyos kocka.

Másnap reggel fáradtan keltem ki az ágyból mivel az a kibaszott süngec éjfélig robanngatott. Nagyon nem volt kedvem ma fel kelni de ha menni kell akkor menni kell, ha tudod mire gondolok.

Mikor ki jöttem a szobámból azzal kellett szembesülnöm hogy a süni be tessékel a szobájába valakit, ha jól láttam egy lányt. Na nem, én nem fogom ezt hallgatni, hogy ez a süni a szomszéd szobában hogy húzza meg a csajt. 

Bakugou mielőtt a csaj  után ment volna rám nézet majd pimaszul e vigyorodott. Szóval ez a bosszúd? Nem volt elég a majdnem egész estés robbangatás?

Gyors vissza mentem a szobámba, amilyen gyorsan csak tudtam fel öltöztem, és reménykedtem benne hogy még az előtt le tudok lépni míg hozzá nem kezdenek de sajnos nem igy lett.  Pont a felsőmet kerestem de persze hogy a leg alján kell lenni mindennek, mikor is meg csapta a fülem a nő nyögéseinek  vagyis inkább visongásának hangja a fülem. 

Bazd meg Bakugou- szidtam a sünit. 

Meg találtam a felsőm, magamra kaptam majd fogtam a cipőm telefonom meg a fülesem, és szaladtam ki a szobából, be zártam az ajtót és a cipőmmel a kezemben szaladtam le a társalgóba. Út közben találkoztam Kirivel aki meg is állított a nagy sietésben, kérdezte hogy hova sietek ennyire, azzal hogy megyek edzeni le is zártam a beszélgetés rám eső részét. Ő pont a sünihez tart, én mondtam neki hogy szerintem most nem nagyon kéne zavrni de mondta hogy ő la legjobb haverja, őt csak nem fogja el zavarni. Én rá is hagytam, és mentem tovább a főbejárat felé. már majdnem mindenki lent volt ,kivéve Kiri, süngec meg Uraraka. 

Uraraka meg Midorya együtt vannak, az a cafka folyton rajta lóg szegény Dekun, nem is tudom hogy tugya el viselni az egész napos vinyogását.

Na de ez hállistennek nem rám tartozik. fel vettem a cipőm el köszöntem Minától meg még pár szót váltottam vele mikor meg jelent Kiri meg a süni , de Kiri olyan mindha szomorú vagy nem is tudom szánó arckifejezés volt az arcán. Beszéltek még pár szót majd el indult felénk.

- Igazad volt, lehet nem kellett volna zavarnom Bakut. Nem mehetnék veled edzeni, meg beszélni egy kicsit?- kérdezete de olyan halkan mondta a  mondat második felét mintha meg őllnék érte.

-Persze gyere nyugodtan, legalább nem leszek egyedül. Bár eddig mindig egyedül edzettem, de itt az ideje hogy ki probáljak valami újat.- mondtam biztatóan mikre egy kicsit meg nyugodott majd mondta hogy fel megy a cucáért majd fel indult. Épp hogy el tünt a lifteknél a lift ajtaja ki nyílt majd ki jött belőle Uraraka , mikor meg láttam az az önelégült fejét fel fordult a gyomrom, és a vérnyomásom az egekbe szökött.  Mina  a kezét vállamra rakta, ezzel vissza fogva attól hogy peppé verjem azt a cafkát. 

Mikor ki jött a liftből meg indult Deku felé majd a nyakába mászva el kezdte falni ott mindenki előtt. És én eddig bírtam, ki mentem az ajtón majd el indultam a szokásos helyemre, észre se vettem hogy Kiri szalad utánam a nevemet kiabálva.

-Y/N!!- fogta meg a vállam mire ki zökentem az elbambulásomból. - Y/N mi a baj ? Mért nem vártál meg?- mondta szuszogva.

- Kiri, bocsi hogy nem vártalak meg csak Uraraka fel baszta az agyam.- mondtam neki őszintén, de mikor ki mondtam a nevet ő neki is meg fagyott az arca.