Ava: Megvagy Liam!!
Hogy vagy ilyen jó a fogocskában??
Nemtudom..
Liam!! Itt van anyukád!
Mikor ezt meghallottam nagyon féltem.. féltem hogy újra egyedül leszek.. féltem, hogy újra látom őt...
Natalie: Mi lesz Ava-val??
-nemtudom.. talán.. tudod mire gondolok
-nem...nem.....NEM.. NEM ENGEDEM HOGY A GYERMEKEMET ELMEGYÓGYINTÉZETBE VIDD!!
- de szivem.. tudod hogy csak ott gyógyul meg
-nem.... te semmit sem tudsz..
-ezt hogy értem szivem?
- Anya!!! Apa!!!
-szia kicsim
-szia Ava! Mondd gyorsan apuéknak dolga van!
- Átjöhet Margarett?
- látod Natalie? Mondtam én ho-
Nolan próbálta rávenni Nataliet hogy adják be az elmegyógyintézetbe a kicsit, de Natalie viszont ezt nem engedte
- Nolan! Elég volt! Ava marad, és kész!
-miről van szó anya? Hol maradok? - kérdezte Ava
-kicsikém! Ehhez túl kicsi vagy még!
- ó.. oké! Akkor át jöhet Margerett?
-megkérdezem karent
-oké!!
-háló. Karen beszél
- szia Karen , Natalie vagyok! Nagy gond lenne ha Margarett át jönne?
- oh! Hello Natalie! Nem dehogyis! Máris megyünk!!
- rendben Karen köszönöm!
Ezzel letette a telefont.
-Ava! Jön Margarett! Pakold össze a szobád!
- okés anyuci! - majd Ava bement a szobájába, így Nolan és Natalie folytatták a beszélgetést
- Natalie! Megértem ha a lányunkról van szó, de ez egy lépés afelé hogy a kis Ava megyogyúljón!
-talán igazad van Nolan! -mondta Natalie, majd szomorúan lehajtotta a fejét és így szólt
-én vagyok a legrosszabb anya a világon!
-Szivem ne mondd ezt! Hidd el, Ava hálás lesz, amiért így döntöttünk!
- De hisz még csak 7 éves Nolan.
- nyugi szivem minden rendben lesz!- azzal Nolan felemelte Natalie fejét, majd egy apró csókot hintett rá.
2 nappal később
-Ava! Kicsim gyere le!
- Igen anya?
-az a helyzet kicsim, hogy anya és apa elutazik. És te addig elmész egy intézménybe. Rendben?
- de anya, nemtudnátok magatokkal vinni? Eddig mindenhova vittetek! Nem szerettek már?
E mondatok hallatán Natalienak könnybe lábadtak a szemei. Odafutott Avához és szorosan megölelte
- Ava kicsim. Ne mondj ilyet. Nem erről van szó. Csak tudod-
- jónapot kívánok! Maga lenne Nolan és Maga pedig Natalie?
-igen - állt fel gyorsan Natalie -mi lennénk azok!
-jöttünk a kis Aváért!
- hát szia te kis csöppség! Képzeld! Anyukáddal beszéltem telefonon 2 napja és azt mondta hogy...
2 nappal ezelőtt
-Hálo?
-hálo! ******-i elmegyógyintézet! Szeretném jelezni hogy a gyermekért 2 nap múlva indulunk! Kérem szedjék össze minden fontos dolgát a gyermeknek! Addigis elmondom hogy hogyan van a látogatás, hazaengedés!
-rendben! Azt megköszönném!
-szóval látogatás az heti 3 alkalommal történhet meg! Hétfő,szerda és péntek!
A hazaengedés az úgy van hogy egy hétvégére hazaengedjük a gyermeket!
-rendben köszönöm szépen!
-nincs mit viszhall!
...Nagyon jó gyermek vagy!gyere édesem! Köszönj el anyutól és induljunk!
-
oké..
Ava elköszönt az anyjától, majd elindultak
Ava:
-hova viszel engem? Kérdezte Ava az idegentől.
- Oda ahol egyszerre több gyermek él! Képzeld! Sok Kis barátod lesz
Natalie:
-Tényleg ez volt a helyes döntés Nolan?
Kérdezte Natalie Nolantól Könnyeivel küszködve
- Natalie. Hidd el hogy ez volt a helyes megoldás! Ne szinészkedj! Tudom hogy neked is eleged volt már Avából!! Hagyd abba és foglalkozz azzal hogy nemsokára megszületik Winter!
-hogy mondhatsz ilyet?? Ava a saját gyermeked! És egy csöppet sem vagy szomorú hogy ez történt? Te egyáltalán felfogod hogy mi történt?
-IGEN FELFOGOM! NE CSINÁLD ÚGY MINTHA SZERETNÉD AZT A GYERMEKET!!
Natalie szóhoz se tudott jutni. Úgy érezte ennek véget kell vetnie.
- jó. Értem. Ebből elegem van! Nagyon elegem van abból amit művelsz Nolan.
-Jó! Akkor pakold a cuccod és menj anyádhoz! Szárnyalj mint egy kismadár!
- jó! Megyek is!
Nolan úgy érezte kettészakították. Szerette Nataliet, de már unta hogy folyton csak Aváról van szó. Úgy gondolta ott van Winter is és nem mindig ava,ava,ava.
Mire Nolan észbe kapott, Natalie már 2 bőröndöt fogott a kezébe és indult kifelé. Nolan akárhogy Kérlelhetetlen, Natalie nem maradt ott.
Natalie:
El sem hiszem hogy Nolan csak így eldob mint egy rongyot utána meg Könyörög hogy maradjak.
Sajnálom Ava..... Nagyon sajnálom....
Elmentem a legközelebbi buszmegállóba és megvártam a buszt amit otthon megnéztem. Az eső elkezdett szakadni. A kabátomat ott hagytam ezért kicsit fáztam. Amikor felszálltam a buszra, éreztem hogy valami nincs rendben. A következő megállónál felszállt egy férfi. Ismerős volt, mintha már láttam volna egyszer.
Leűlt mellém és láttam hogy szorongat valamit a kezében.
-jónapot hölgyem
Köszönt a férfi.
-jónapot! Köszöntem vissza
-hogy tetszik lenni a gyermeke?
Ez egy kicsit gyanús volt, de válaszoltam. Kis idő elteltével megkérdezte hogy a nagyobbik lányom . Egy kicsit féltem, mert honnan tud a nagyobbik lányomról? A következő megállónál azt mondtam hogy én itt szállok le, de a férfi követni kezdett. Felhívtam anyukámat hogy jöjjön értem, de azt mondta hogy nem tud jönni mert apu elvitte a kocsit, de kint fog várni. Elkezdtem kicsit gyórsítani mert a férfi nagyon követett. Nem mertem anyukámhoz menni, mert féltem hogy be fog törni, ezért az egyik ismerőséhez mentem hogy segítsen. Szerencsére pont rendőr volt és tudott segíteni. Egy órát beszlgettünk majd kopogásra lettünk figyelmesek. Noemi mondta hogy nyissam ki. Kinyitottam és a férfi állt ott. Nagyon megilyedtem de illedelmesen köszöntem majd behívtam egy kávéra. Megkérdezte hogy hol van a hálószoba. Megmutattam neki majd megkérdezte hogy zárható e az ajtó. Mondtam hogy igen és odaadtam neki a kulcsot. Bezárta az ajtót majd megkérdezte hogy akarok e játszani. Igent mondtam és elővett egy kést. Elkezdett közeledni felém, majd Noemi kiugrott a szekrényből és pisztolyt tartott a fejéhez. A férfi megréműlve próbált menekűlni, de nállam volt a szoba kulcsa.
-ki vagy ?
Kérdezte Noemi.
A férfi nem válaszolt Ezért Noemi kezdett bedurvulni
-ha nem mondod meg hogy ki vagy, lelőlek.
A férfi ezzel levette az állarcát és Nolan ilyedt arcát pillantottam meg. Nagyon dühös voltam. Le akar szúrni méghozzá úgy hogy gyermeket várok? Megköszöntem noeminek hogy segített, majd elindultam haza anyuékhoz.
Mikor megérkeztem anyámhoz ő már kint várt rám. Idegesnek tűnt. Megkérdeztem tőle hogy mi a baj, erre ő azt mondta hogy csak leégett a kaja.
Bementem a szobámba, majd kipakoltam. Pár óra mulva anya szólt hogy kész a vacsora. Vacsora közbe mindent megbeszéltünk majd elmentem fürdeni, és ágybabújtam. Reggel erős fájdalomra ébredtem. Szóltam anyumak mivel egyre jobban erősödött. Anya bevitt a korházba majd kiderült hogy pár perc mulca szülni fogok. Nagyon boldog voltam, addig ameddig nem kaptam egy hívást......
