Csak rá ne jöjjenek!

Fejezet 1

(Benvolio szemszöge)

Épp öltözködöm , de mint a villám .
Ugyan is már hallom ,hogy a herceg erre jön kelteni  Mercutiot.

Nem lenne jó se neki ,se nekem ha igy találna minket.

Persze már Mercutio is készülődik.

Sajnos most nem úgy volt mind eddig, ès már kopogott is a herceg.

" Mercutio!" Kiált felt.

" Remélem  fent vagy már ,mert ha nem ,a  hajadnál fogva rángatlak ki az ágyból" jelentette ki, azzal be is nyitott.

Én meg az ágy alatt kötöttem ki.

" Oh! " lepődik meg.

" Látom ma igazán összeszedett vagy, már is fent" mondta.

"Felöltözve" nézett végig rajta.

"Hát persze hogy fent vagyok!" Válaszolta rá Mercutio nagy büszkén.

" Ma lesz a nap nem? " Kérdezi.
" Arra rendesen fel kell készülnöm, elvégre meghívtak rá " jelent ki.

Erre a herceg is elmosolyodik.

" Mond csak melyik utcalány tett ilyen magabiztossá? " kérdezi.

" És ne tagad ,hogy nem voltál egyel sem ,mert tudod én mindent tudok és.." itt már suttogott " Hallok is"

Na ez kínos.

Meg kicsit nevetséges is .
Nevetnék is ,ha nem lenne itt a herceg.

" Egyik sem! " vágta rá Mercutio.

" Tudod kicsit bele untam az utcalányokba" mondta .

" Te? Beleunni a lányokba? Ilyet se hallok gyakran" nevet fel a herceg.

"Igen, ezért úgy gondoltam ki kéne próbálnom valami újat!" Jelentette ki, mire kicsit megfagyott a levegő.

Beletelt egy kis időbe mire a herceg újból megszólalt , de nem is csodálom.

" Ah..értem màr" kezd bele.

" Szerelmes vagy ,eltaláltam ?" Folytatja.

" Egy szép ,kedves lány elragadta a szíved és már is felhagysz a nőcsábász éneddel " fejezi be , és mintha kicsit szomorú is lenne .

Erre persze megint nagy csönd lett.
Vagy 100% biztos vagyok ,hogy Mercutio nem erre gondolt.

De úgy látszik ez a hercegnek nem igazán esik le.

" Igen..persze" folytatja a játékos Mercutio.

" Egy szép ..lány" fejezi be.

" Derék ember lett belőled, büszke vagyok rád!" Jelenti ki a herceg nagy büszkén.

" Fejesd be a készülődést ,majd gyere le velem enni " veregette meg a vállát a herceg, majd azzal el is ment.

Amint kiment ,én jöttem is ki az ágy alól.
De szinte alig tudtam felállni úgy nevettem.

"Te meg az a szép lány mi?" Mondom neki, mire csak mérgesen rámnéz .

De nem sokáig volt mérges, mert egy pár perc múlva már ő is nevet.

" Azt hittem ennél okosabb , de én is tévedhetek!"

" Nem igazán vette a lapot" mondom mosolyogva ,miközben az ölébe ülök.

Vagyis ülnék ,ha fel nem állna.

"Igen-Na de most menj! " heseget el .
" Ha nem hallottad volna kedves, a jövendő királynak készülődni kell." 

Mondja, majd azzal a lendülettel ki is zárna ,ha nem akadályoznám meg benne.

" Segítek öltözni~" Veszem elő angyali mosolyom.

" Azt már nem! " kiált fel, majd rám csapja az ajtót.

Hát nincs mit tenni.

Ha nem akkor nem.

Már csak ki kéne jutni innen.