Örülök hogy végre tudunk rólad!

2. Fejezet

 Mikor oda értem meglepetésemre nem egyedül volt tesóm hanem a barátaival amit nem éreztem valami komfortosnak. Ők is meglepődtek ahogyan én is. Tesóm megcsapta a fejét. Itt esett le hogy meg felejtkezed róla hogy ma jövök.

-Jé Gyuris lett csajod? -kérdezte a raszta hajú srác akiről persze tudtam hogy ki mivel hallgatom őket azaz ez Ekhoe azaz Andris volt.

-Tesó én nem szólok bele hisz nem az én dolgom de nem fiatal egy kicsit hozzád? -tette fel a kérdést AKC Misi. 

-Meg nem azért de olyan Kubak korúnak néz ki. -folytatta Ekhoe mire míg én nevettem tesóm kidülledt szemmel állt mellém.

-Srácok. Bemutatnám nektek a húgom. Nem a csajom hanem a húgom. És igen olyan Kubak korú. -hadarta le gyorsan a barátainak.

-Üdv. Én Gyuris Eleonóra vagyok. -mondtam. 

-Tesi mért nem mondtad hogy van húgod? -kérdezte Kubak azaz pogány induló azaz Marci.

-Na mi van Kubak már most csajoznál? -ütötte meg barátja mire ő vissza ütötte és elég gyilkos fejjel bámult rá.

-Hát nem igen kérdeztétek. Meg én nem gondoltam hogy bármikor megismeritek. -mondta Bence.

-A te barátaid tudják hogy a nagy Gyuris Bence a testvéred? -kérdezte Misi.

-Hála a jó égnek hogy nem. -mondtam.

-Mesélj magadról! Mért vagy itt? -mondta Ekhoe na meg kérdezte.

-Ja hát nem azért vagyok itt hogy megismerjelek titeket. Tök jó meg minden. De koncert után vagyok és nem lett volna valami biztonságos haza indulni ilyenkor. -mondtam el őszintén.

-Tehát álmos vagy és nem ülsz le hozzánk? -kérdezte Misi. 

-Nem vagyok az annyira. -mondtam el de közbe vágott ismét Misi.

-Akkor mért nem jössz? -kérdezte.

-A testvérem barátai vagytok nem az enyém. -mondtam.

-Gyere nyugodtan! Engem nem zavar. -mondta drága testvérem mire vállat vontam és le ültem Marci mellé mivel csak mellett volt hely.

-Akkor mesélsz magadról? -kérdezte Andris.

-Persze, de nincs valami érdekes életem. -mondtam. -Tehát 16 vagyok. 10. osztályos. Dráma és irodalom tagozatos vagyok. Színészkedni tanulok. Ez mellet hegedülök és zongorázok. Ennyi az életem.

-Mintha kicsi Kubak életét mondtad volna el. -mondta nevetve Ekhoe.

-Vasárnap lesz is fellépésed ugye? -kérdezte Gyuben. 

-Aham. Szerencsétlenségemre lesz. -mondtam.

-Minket gondolom ismersz. Nem kell bemutatkozni. -mondta Misi.

-Nem kell. De ez elég egoistán hangzott.  -feleltem.

-Mert ez egy egoista fasz. -mondta Marci.

-És milyen koncerten is voltál? -folytatták velem a beszélgetést.

-Manuel koncert egy barátnőm miatt. -válaszoltam a kérdésükre.

-Csinálni kéne valamit. -mondta Bence.

-Na mit? -kérdezte Andris.

-Tudja a rák. Valakinek van ötlete? -nézett ránk Gyuben.

-Aludjunk mert meg halok az álmosságtól. -mondtam unott és nagyon álmos hangon. 

-Hát menj aludni. Csak akkor szoba felosztás kell mert itt vannak ezek a csövik is. -mondta Gyuben. 

-Na akkor enyém a  szoba. -foglaltam le egyből.

-Kanapé akkor legyen Ekhoe. Misi jön hozzám. Marci Elihez. -mondta mire "megöllek" fejjel néztem.

-Mi lenne ha inkább akkor én alszok a kanapén Ekhoe meg Marci megy szoba? -kérdeztem mire a fiúkra nézett Gyuben akik megvonták a vállukat. -Ez egy: Oké legyen?

-Igen! -mondta Bence.

-Na akkor még egy darabig nem alszol mert még kint leszünk. -mondta Misi mire a fiúk bólogattak.

-Addig be megyek a szobába. Majd keltsetek fel. -mondtam a szoba felé sétáltam.

-Jó éjszakát. -mondták eléggé egyszerre mire én átöltöztem majd pizsama ruhában az ágyra dőltem és át adtam magam az alvás gyönyörének. 

Nem kellett sok idő hogy elaludjak hisz fáradt voltam ez tény. Álmodni ritkán szoktam és ha álmodok is valami hülyeséget és ez most így volt. Ritka pillanatok egyiket mikor álmodtam. A hülyeség álmodása meg már jött magával.  Most valami random mezőn szaladtam egy pálcika lábú és kezű gitár elő. Viszont egyre horrorisztikusabb lett ez az álmom. Bele szaladtam valami alakba aki be vágott egy kocsiba majd egy pusztán voltam ami teljesen kihalt volt. Ott lassan felém sétáltak fekete ruhás maszkos alakok akik középre szorítottak majd itt megszakadt az álom. Felcsaptam a feje. Teli erőből ültem fel de éreztem hogy valamibe bele vertem a fejem. Azt hittem valami szekrény. Vissza is estem szinte egyből az ágyba. 

-Auhh -hallottam meg a fájdalmas sziszegést. 

-Mi a franc? -kérdeztem a fejem fogva.

-Eleonóra basszus ez fájt. -hallottam meg Pogány azaz Marcell hangját.

-Bocs nem akartalak le fejelni. Márt aludnátok? Mert akkor megyek. -mondtam de láttam egy csámpás mosolyt az arcán.

-Andris elaludt a kanapén. -mondta el mire én csak bámúltam rá.

-Tehát akkor? -kérdeztem mire csak megvonta a vállát.

-Megengeded hogy veled aludjak? -kérdezte mire én csak az álmosság miatt egy: -Persze gyere csak nyugodtan -mondattal válaszoltam neki.

Ez után befeküdt mellém és én el aludtam de hála égnek ekkor már nem álmodtam. Reggel az ébresztőmre keltem de ahogy észre vettem nem csak én keltem fel rá hanem a mellettem fekvő Pogány induló is. 

-Basszus kapcsold már ki! -mondta reggeli mély hangon.

-Kapcsolom kapcsolom! -vágtam rá és már ki is nyomtam az ébresztőm.

-Mennyi az idő? -kérdezte rám nézve Marci.

-Hát Marcell kedves kereken 6 óra van. -mondtam mire ő csak a fejébe húzott egy párnát.

-Ma mész haza? -nézett rám.

-Igen. -mondtam miközben felültem.

-Biztos nem maradsz? -kérdezte mire én csak érdekesen bámultam rá.

-Mért maradnék? -kérdeztem még mindig őt nézve miközben rá jöttem hogy nincs rajta póló.

-Nem tudom. Szimpatikus vagy tehát jó lenne haverkodni. -mondta mire és csak mosolyogtam.

-Majd eljövök egyszer egy koncertedre.. -mondtam miközben feláltam és elindultam a fürdőbe egyedül hagyva Marcit.