Sally Face

1.fejezet

Sziasztok! Előre elnézést kérek a helyesírásért. Na de kezdjük is, jó olvasást!

- Kicsim mindjárt ott vagyunk, még egy kis idő.
- Rendben apa, nem kell sietni.
- Tudom kicsim nem örülsz neki , hogy ott kellett hagyni a barátaid, de itt is találni fogsz.
- De apa, szükségük van rám, ha a város békéjét akarjuk. Nem hagyhatom csak annyiban.
- Meg oldják, nem kell félteni őket sem a lakosságot.

Az út további részében nem beszéltünk. Kis idő múlva meg érkeztünk Nockfell-be.
Egy apartman előtt parkoltunk név szerint az Addison Apartments.
Látszólag 5 emeletes, és gondolom van alaksor is. De ki tudja.
-Kicsim, itt vagyunk. Az új otthonunk.
- Juhú már nagyon vártam - mondom unalmas hangnemben.
- Na ennyire ne légy negatív. Most lehetsz normális gyerek. Nyugodtan tudsz tanulni.
És ebben a városban kapott állásom is jól fizet.
- Jó, de most már menjünk.
Veszem ki bőröndöm a csomag tartóból.       

Be lépek az apartmanba és a lifthez sietek. A 4.emeleten van a lakásunk. Amint megérkezett a lift ki léptem. A 404-es a miénk ami gyorsan meg is lett.
- Rajta kicsim, menj be a lakásba.- szólal meg apám a hátam mögött. Fogalmam sincs mikor ért ide. Kérésének eleget tettem és le nyomtam a kilincset.
Egész otthonos volt. Fehér színű falak. Körül néztem és ki választottam a megfelelő szobát magamnak. Ki pakoltam , rendezgettem a dolgaim.
Hallottam, hogy kopognak a bejárati ajtón. Mivel én a szobámban voltam csukott ajtóval , így nem tudtam ki az.

Apám be nyitott mögötte egy kék hajú fiúval(?) Nem voltam biztos benne.
- Kicsim jöttek köszönteni minket a szomszédok. Magatokra hagylak, ismerkedjetek.- ki ment és be csukta az ajtóm.
- Szia Sal Fisher vagyok, barátoknak csak Sally Face.
Ezek szerint, akkor jól tudtam.
-Szia, (Y/n) vagyok. Örülök, hogy még ismerhetlek, Fisher.
- Én is , de tényleg szólít csak Sally Face-nek.- a hangja alapján azt mondanám , hogy mosolygott, de mivel nem látom az arcát így nem vagyok benne biztos.