Haza mentem és le tettem a táskámat a nappaliba
Éhes lettem így csináltam magamnak egy kis palacsintát mikor kopogtak, gondoltam biztos javon vagy jayla hogy menjek haza ezért mentem az ajtóhoz
- szia jayja, nem megyek vissza ok- a szavam el állt mikor meg láttam apámat..
- mondtam hogy még találkozunk
- nem te nem lehetsz itt - mondtam, de hiába, mert be fogta a szám és be rángatott a házba és be zárta az ajtót
- engedj el - a földre dobott majd ordíbálni kezdett velem
- AZ APÁD VAGYOK! Miért nem fogadod el? Neked mellettem van a helyed! - jött felém én pedig hátráltam
- te már nem vagy az apám! Sohasem voltát az! Itt hagytál! Anya tönkre ment miattad! Rohadtul nem vagy az apám! - kiabáltam
- te nem beszélsz így velem - pofon vert, majd ütött ahogy csak tudott..
- hagyd abba! - sírtam és orditottam
- gyere ide - fel emelt a nyakamnál fogva és a falnak vágott.. Nem kaptam levegőt azt hittem pánik rohamom lesz
- sosem voltál egy szép gyerek, semmire nem voltál jó, rossz gyerek voltál és vagy - mondta és egy újabb pofonnal díjazott mikor össze törte a tányért és egy szilánk mellém csúszott
Próbáltam elérni, de el kapta a lábam és el húzott és újból meg ütött.. És a földre estem, oda kusztam a szilánk darabhoz és fel vettem és John lábába szúrtam mitől a földre esett és szaladtam, Jadenék ajtaján dörömbőltem mikor meg láttam kb 10m apámat és oda jött és meg fogta a nyakam mikor Dj ki nyitotta az ajtót
- Vivien!! - kiabált
- Ha közelebb jössz meg ölöm! - John fel emelte azt a szilánk darabot amivel meg szúrtam és a nyakamhoz tartotta, jaden és Jessika is ki futott
Én már alig kaptam levegőt és kapáloztam majd minden el sötétült..Mikor ki nyitottam a szemem a kórházba ébredtem
- tényleg sajnálom, szeretlek nagyon, de valahogy zavar hogy ilyen hatással vagy rám és nem tudom hogy kezeljem, ha ezt hallod kérlek kell fel mert hiányzol - hallottam jaden hangját majd le csuktam a szemem és egy puszit nyomott a homlokomra és el kezdett ki menni
- jaden.. - szólam utána
- szia - jött vissza és ült le a mellettem lévő székbe
- hogy vagy? - nézett rám
- hát fáj mindenem.. - mondtam szemébe nézve
- Vivien sajnálom.. Nagyon nagyon sajnálom! Nem kellett volna szemétnek lennem, fontos vagy nekem tényleg csak olyan fura minden.... - a földet bámulta majd gyönyörű barna szemeivel az enyémet figyelte
- jaden.. Semmi baj.. Cska próbálj meg kedves lenni kérlek - mondtam mikor anyám jött be az ajtón
- ohh kicsikém - jött oda ölelve engem
-szia anya... Téged ki engedtek ? - biztos nem engedték ki ez nem lehet.. szeretem,de itt nagyobb biztonságban van.
- hát nem ,de mivel én is a kórházba vagyok vagyis már mától nem.. - mi? Akkor ki engedik
- akkor jössz haza?- pillantott anyánkra húgom
- nem szívem... Nekem egy olyan helyre kell mennem ahonnan csak hónapok után jöhetek haza.. sajnálom tényleg és tudom rettentően rossz anya vagyok,de ha magamon segítek utána rajtatok is ,hogy ezt többé ne keljen látnotok - ezek szerint anya elvonóra megy..
- elvonó ? - kérdeztem mire rám nézett
- öm.. igen, de kicsim higyj bennem kérlek szeretlek titeket - anya
Arcán egy könnycsepp gördült le mitől én is ki könnyeztem...
- rendben anya... Nagyon szeretlek - mondtam neki utolsó szavamat mielőtt el nem köszönt a húgomtól is és el nem vitték... Hannah utána futott utána pedig Jessika és Dj.
- vivi.. - szólalt meg jayla
- tudod... Nem kell semmit egyedül végig csinálnod anyukád jobban lesz és haza jön és mi is itt leszünk és segítünk nektek ,mert tudod együtt erősebbek vagyunk és nem hagyunk magatokra - oda jött az ágyban elé és meg ölelt majd ki ment.. javont nem is láttam sehol és már csak jaden volt ott velem
- javon hol van? - kérdeztem
- otthon maradt Daeloval , miért? - nézett rám ingerülten
- semmi jad csak kérdeztem.. - ahogy láttam jadennek nem tetszett a kérdés pedig semmi rosszat nem kérdeztem
- mi a baj? - ültem fel
- semmi baj nincs pihenj - mondta és Ö is magamra hagyott...Mindenki el ment már lassan be is dötétedett..
Rá akartam írni jadenre ,de azt hittem haragszik így nem tettem... Inkább javonnak írtamSzia javon!
BINABASA MO ANG
Pont én!?
RomanceEgy átlagos Atlantai lány voltam! Míg a kis húgom által rá nem találtam az igaz szerelemre