2.évad 8. rész

138 7 0
                                    

Jungkook szemszöge :

Szivem hevesen zakatolt mellkasomban, s fejemben ezernyi kérdés gyülemlett fel, ám torkomon egy hang se jött ki. Újra hallom hangját, de én megszólalni se vagyok képes, pedig annyi mindent szeretnék mondani és kérdezni. Legszívesebben magamhoz ölelném őt, hogy füllembe suttoghassa, hogy szeret és többé nem hagy el, mégha tudom is, hogy ez nem így van. Azonban akkor is remélem, hogy megtudjuk beszélni és végre együtt lehetünk, úgy igazán, boldogan és szerelmesen.

-Hol vagy most?! - kérdezte kétségbeesetten.

-Visszaakartam menni Busanba, de elaludtam és Bangkokban kötöttem ki.... - vallottam be lehajtott fejjel.

Most biztos ki fog nevetni, hogy milyen szerencsétlen vagyok....

-Köszönöm Istenem! - sóhajtott, mire én értetlenül néztem magam elé. - Nagyon megijedtem amikor nem találtalak sehol... - mondta szomorúan.

-M-miért te hol vagy? - kérdeztem félve.

-Londonban! - mondta, mire leesett az állam.

Mit keres ott?!

-Miért vagy Londonban? - kérdeztem reménykedve.

Lehetséges, hogy miattam ment oda? A szivem ha lehet, méggyorsabban vert, várva válaszára.

-Miattad te buta! Téged akartalak látni, de nem találtalak sehol sem! Aztán találkoztam az egyik barátoddal Louisal vagy kivel, ő adta meg a számodat! - mondta szomorúan sóhajtva. - De mindegy is! Ne menj onnan sehova! Elmegyek Bangkokba és megbeszélünk mindent, csak kérlek várj rám! - kérlelt könyörgő hangon.

-R-rendben! - válaszoltam elpirulva.

Kettesben leszünk....ellen tudok, majd állni neki, vagy rögtön karjai közé vetem magam, anélkül, hogy bármit is megbeszélnénk?
Taehyung letette a telefont, mire én elmosolyodva öleltem magamhoz telefonomat. Alig várom, hogy újra láthassam őt!
Megszálltam egy szállodában, majd SMS-ben elküldtem Taehyungnak, hogy hova jöjjön. Az ágyon elterülve vigyorogtam, 10 féle képpen elképzelve mik fognak történni holnap. Lehet, hogy túl naív vagyok, de ki lenne rideg, ha szerelme ilyen dolgot tett volna meg érte? Na látjátok, senki! Hiszem, hogy most nem fogja összetörni a szívem, ahogy én sem fogom az övét. A szívem régóta már csak is az övé, mégha ő darabokra is töri, egy darabját mindég magával fogja hordozni. Ahj...hogy bírjam ki addig amíg ideér? Az egyik párnát megfogva fejemre nyomtam, s sikítottam. Nem fogom kibirniiiii! Taehyung sieeeeeeeeess~!
Egész este nem tudtam aludni, csupán ültem az ablakban s vártam, hogy az idő kedvem szerint repüljön. Persze az nem akart engedelmeskedni, így egy óra is legalább 3 órának tünt.

Taehyung :
Megérkeztem a repülőtérre! Nem sokára találkozunk Kookie!

A szívem megállt egy pillanatra, majd hevesen zakatolva próbált kiszakadni mellkasom fogságából. Felpattantam az ablak párkányról, ahol eddig ültem, majd öltözködni kezdtem. Nem akarom, hogy csalódjon bennem, és a külsőmben. Régóta ismerjük egymást, és eddig mindég kitettem magamért öltözködés terén, csupán mostanában hanyagoltam el külsöm. De most Taehyung jön hozzám, csak nem nézhetek ki úgy, mint a mosott szar! De ahh nem lesz időm mindenre! Gyorsan elszaladtam lezuhanyozni, majd áttöröltem testem egy türölközővel, s felvettem a kiválasztott ruhadarabokat. A fürdőbe újra belépve, a tükör elé álltam. Uhh baszki, a gucci táskáim felmásztam a szemeim alá..... Előkaptam az alapozomat, s megpróbáltam eltüntetni a hatalmas, lila gucci táskákat, melyek az arcomat diszítették. Épphogy végeztem az alapozóval, s nyúltam volna a többi sminkemhez, mikor kopogtak. A szivem megállt, s úgy tünt nem akar tovább verni. Testem lebénült, ezért csak néztem az ajtót, mely minden alkalommal megmozdult egy kicsit, mikor kopogtak rajta. Féltem megmozdulni, na meg nehezen is ment, de összeszedtem magam, s az ajtóhoz sétáltam. Kezemet a kilincsre helyeztem, mély levegőt vettem, majd lenyomtam a kilincset, ezzel kitárva az ajtót vendégem előtt. Taehyung döbbenten nézett szemeimbe, majd hezitálás nélkül ajkaimra tapadt. Az agyam nem akart visszacsókolni, de szívem mást sugott, s testem rá hallgatott. Nyakát átkarolva öleltem szorosan magamhoz, miközben lágyan mozgattuk ajkainkat. Taehyung lassan végig nyalt alsó ajkamon, bejutásért könyörögve. Habozva ugyan, de utat adtam, furakodó nyelvének. Nyelve fürgén fedezte fel számat, majd nyelvemet megtalálva, azt kezdte kényeztetni. Jobb kezét levezette derekamon egészen a fenekemig, majd abba erősen belemarkolt. Aprót felnyögve kezdtem pipiskedni. Taehyung rögtön megértette, mit szeretnék, így combjaim alá fogva, felkapott ölébe. Rajta csimpaszkodva húzódtam hátrébb, s néztem szemeibe.

-Kibaszottul hiányoztál! - szólalt meg rekedtes hangon. - És sajnálom, nagyon nagyon nagyon. Komolyan gondoltam, amit írtam! Én azokat csak Mark bántása miatt mondtam. De valójában nem úgy volt. Tényleg szeretlek! Hinned kell nekem! Ez egy félre értés! - hadarta.

-Hinni akarok neked...-suttogtam elhúzott szájjal.

-Akkor tedd meg! - felelte kétségbeesetten.

-Az nem megy olyan könnyen. De adni akarok mégegy esélyt neked...nekünk. -mondtam határozottan.

Bár féltem is egy kicsit.

Taehyung boldogan kezdett el ugrándozni, majd felkapva az ölébe megpörgetett engem.
Annyira aranyosan mosolygott. Tekintetemet nem tudtam elvenni Taehyung ajkairól. Csókunktól az felpuffadt. Piros ajkai, oly csábítóak és hívogatoak voltak, hogy kissé előre hajolva adtam egy apró puszit rá. Taehyung elmosolyodva puszilta meg homlokomat.

-Többé nem engedem, hogy elmenekülj előlem! - mondta komolyan nézve szemeimbe.

Elnevettem magam, s bólintottam.

-Többé nem menekülök el.. - suttogtam elpirulva.

Remélem tetszett! Köszönöm, hogy elolvastad!💜
Bynie

Little things - VKOOK [BEFEJEZETT]Where stories live. Discover now