Jungkook ahogy kiabált rám kiabálta meg jobban elkezdtem sírni.
-h-hagyd abba, k-kérlek... ~ a hangom halk volt, szinte alig hallható.
-neked te ne pofáz!
Nem szóltam semmit, csak sírtam. Egyszer csak fel nyúlt értem. Nem tudom hogy de le szedett az agyról. Magához ölelt.
-sajnálom, nem akartam kiabálni... ~ az ő hangja is sokkal halkabb lett. Erre ugyanúgy nem válaszoltam. Csak csend ami volt már egy ideje köztünk, de igazából nem bántam hisz legalább így volt időm össze szedni a gondolataimat.
-ha beszélni akarsz valakivel, velem nyugodtan megteheted. ~ ölelt meg jobban magához.
-köszönöm.... Sajnálom, azért ahogy viselkedtem. ~ a sírásom szépen lassan abba maradt.
-hey, figyelj. Nincs semmi baj, de itt én vagyok az egyetlen akinek bocsánatot kellene kérni -e.
Már nem sírtam, már mosolyogtam. Jungkook el feledteti velem a bajommat. Nagy levegőt vettem amit látszólag ő is észre vett. Lassan beszélni kezdtem.
-az egész egy hülyeség! ~ nevettem. ~ anya felhívott, én pedig felvettem. Anya csak kiabált apával. Egy idő után hallottam meg hogy miről megy a vita. Apa már megint megcsalja anyát.
-sajnálom. ~ nézet bele szembe.
-semmi baj! Ez csak egy ujjab hülyeség apámtól! ~ nevettem.
-------------------------------------
-Itt maradok veled estére, jó? ~ kérdezte Jungkook.
-hm....köszönöm, Jungkook. ~ öleltem meg.
-semmi baj. Na, gyere baby menjünk akkor cuccért estére.
-oké.
YOU ARE READING
ѕzєяєℓмϋηк αмι σ̈яσ̈кяє ѕzσ́ℓ
FanfictionJimin az iskola strébere hanem, a legnagyobb strébere. Jungkook a drága kis rossz fiú, akibe az összes lány fülig szerelemes. Jimin, az egyik "átlagos" napon kapott egy üzenetet. Titkos szám. Jimin vissza írt. Mr. Jeon volt az, a Jeon Company válla...
