Sakk-matt.

☕︎11☕︎

Reggel anyám ordibálására keltem,elképzelni nem tudtam ,hogy mi az isten történhetett így reggel 6kor.Felkapva egy bõ pulcsit a pizsimre lementem a konyhába ahol anyám egy idegen pasival veszekedett.
Majd amikor anyám meghallotta,hogy lejöttem hátrafordult a düh és a csalódottsággal teli szemeivel rám nézett majd arrébb állt ahol én már rá láttam a bizonyos ismeretlen férfira.Apámra.

Mit keres ez itt?-kezdem minden bevezetõ nélkül.

Kicsim,tudom ,hogy nem vagyok a legjobb apa-lánya kapcsolatba,de szeretném jóvá tenni-néz rám az a személy aki rég halott a szemembe.

Akkor el is húzhatsz,mert amit eddig tettél velünk azt már nem tudod helyre hozni-üvöltök rá könnyes szemekkel.

Látod,megmondtam õ se akarja,hogy itt legyél.-szól közbe anyám is.

Nem tilthatsz ki ez félig az én házam is-mordul rá apám.-Csak 2 hétrõl van szó az ég szerelmére.

Mivan?-nézek rájuk felválltva.-Mi a franc folyik itt?-nézek anyámra aggódva.

Drágám,apád tegnap felkeresett,hogy nem költözhetne ide 2 hétre amíg be nem fejezik a ház építését.Mondtam neki hogy semmi esély erre az egészre de nem hallgatott rám,reggel meg itt dörömbölt nekem.-mondta anyám teljesen sokkosan.

Az egyetlen dolog amiben egyezik a
véleményünk anyával,hogy mindketten utáljuk apámat.

Fixen nem fog itt lakni egy olyan patkány mint õ-bökök apám felé.

Vigyázz a szádra kislányom-szól rám.

Nem vagyok a kislányod,ha az lennék nem hagytál volna el te rohadék-köpöm neki a szavakat.

Laci,mindenkinek jobb ha most elmész innen-mutat az ajtóra anya.

Persze,de ezzel nincs vége,nem tehettek csak úgy ki.-jelenti ki.
Majd ezzel kiviharzott az ajtón.

Oké ezt fel kell fognom-mondom anyának aki helyeslõen bólogatott.

Menj öltözz fel,eldoblak suliba,elõtte bemegyünk a pékségbe veszünk neked kaját.-intett utamra.

Azt tettem amit kért egy fekete haspólót vettem fel egy magasderekú fekete farmerrel és rá egy szokásos bõ pulcsit,ami kivételesen szürke volt.
Gyors smink rutin,szempillaspirál kicsi korrektor és kész is.A hajamat hagytam hullámosan ahogy van.
Közbe azon gondolkoztam hogy ez miért velünk történik,miért jött ide apám,miért?-ehhez hasonló gondolatokkal szálltam be anya mellé az anyósüllésre.

Kicsim-szólal meg egy kis idõ után.
Apádnak igaza van abba,hogy nem tehetjük csak úgy ki a házból,ha elmegy a bíróságra felhatalmazzák rá,hogy itt lakjon amíg szükséges.-jelenti ki.

Szóval most azt akarod hogy azzal a féreggel lakjunk egy házba?hol az egységben az erõ?-akadtam ki teljesen.

Bármennyire is nem akarjuk muszáj lesz ezt végig csinálnunk,annál elõbb szabadulunk tõle,hidd el.

Jobban nem tudna indulni ez a nap-röhögök fel kínosan és már újra a sírás kerülgetett.

Délután felhívom és megbeszélem vele,de szabályok lesznek ne aggódj.-mondja nekem egy "bíztató" mosoly mellett.

Egy szabály volt anya,egy.Ezt se sikerült betartanod-vonom meg a vállam.
Itt jó lesz-majd leparkoltunk én meg kiszálltam a kocsiból,se szó se beszéd indultam el bevágva magam mögött az ajtót.
Mikor kifordult az utcából úgy éreztem nem bírom tovább és elkezdtem sírni amit viszonylag gyorsan abba kellett hagynom mivel beértem a suliba.Egyenesen a lány mosdóba kezdtem,hogy megnézzem mennyire látszik a sírásomnak nyomai.Hát mint egy felemésztett zombi,sebaj.Ha úgy nézzük lehetne rosszabb is.
Elindulva a terem felé összefutottam rég nem látott barátommal.