Hanna

6

                              Hanna

- amikor fél ébredtem retektem
Mindig apam arcsa latam magam elöt

De akkor nyílt az ajtó és egy Öreg
Néni lépet be rajta barna haja volt néhol már öszes volt
Barna szeme és kedves mosoly volt
Az arcán a mikro meg látott

- fél ebretel kicsikém Clara vagyok
Nem kel tőlem felned majd én vigyázok rád.

Csak néztem rá és azon gondolkodtam
Hogy mihez és késhetnek apu nélkül

- mond csak kicsikém hogy hívnak.

- Hanna - mondtam és az öreg néni
El kezdett felém jöni és le ölt mellém
És kedvesen rem mosolygott és még
Simogatás a kezemet - hol vagyok -
Kérdésem meg és fél ült az ágyon

- gabrirlnel kicsim - monta és nem tudtam mihez kezdjek - hagy éves vagy - kérdéste Clara.

- tizenkettő - mondtam és épen azon
Gondoltam hogy milyen jó lenne most
Apuval lenni

- nem kel felned nem ojan ros Gabriel -  monta és fél ált az ágyról - gyere kicsim reggelizni - nyújtotta felém a kezét

- nem vagyok éhes háza akarok menni ?- mondtam és fél áltam és el
Késtem az ajtó fele szaladni és Mikor
Ki értem az ajtón meg latam a lepcsöt és azonis szalatam le felei mikor le értem hátra néztem hogy nem követ
Senki de hirtelen neki ütköztem egy
Kemény melkasnak es fél néztem rá
És apám gyilkosa val találtam magam
Szembe

- mit keresel itt kicsi lány meg akartál
Szökni elölem - monta és minket karljaval le fogott es én retektem és csak ara tutam gondolni hogy engem is meg öl mint apamat

- ne kérlek ne bancs - mondtam és el
Késtem sírni 

- nem bantalak nem lesz semmi baj
It vágyók - és még ölelt és a fejemet a mellkasára tette és még közeleb húzott magához és én ere még jóban
El késtem sírni és el keste  simitani a hátam és felvette és be vit visa a szobába ahonnan próbáltam még szökni le tet az ágyra és le tergyelt elé
És elkezdett nézni azokkal a félelmetes barna szemeivel - nem hagyom hogy bárki hozzád érjen úgy döntötem it maracs velem én lettem a gyamod ameg be nem töltött a tizennyolcadik évet és utána oda mész
A hova akarsz - monta miközben az arcomat förkeste és el mosolygodot kedvesen