Our Memories | HU | Neymar Jr [Befejezett]

1.

-Szóval.. szeretnék köszönetet mondani a klubnak, és a csapattársaimnak így 8 év után. Hálás vagyok mindenkinek!-mondja az exem, Neymar könnyes szemekkel. Mbappé közvetlenül előtte ül zsebkendővel a kezében, miközben neki is potyogtak a könnyei

Kb. 2 évvel korábban

Sofia Vieira Silva vagyok, és szeretném bemutatni az életemet nektek, ami nem is keveset változott miután összejöttem a világ egyik legjobb focistájával. Kezdjük is az elején....

Portugál röplabda sportoló vagyok, Portoban születtem. Két bátyám van, az idősebbik Marco, aki ügyvéd és van egy gyönyörű felesége. A fiatalabbik pedig Pablo, színész. Édesapám Fabio Vieira, egykori portugál focista. Édesanyukám a menedzserem. Na jó elég volt a családfa leírásáról, térjünk a lényegre, vagyis rám. Elkezdtem az orvosi egyetemet azonban az utolsó év előtt abbahagytam, jobban érdekelt a röplabda. Majd bekerültem az FC Porto röplabda csapatába. Igen wow, ilyen hamar bekerülni egy ilyen jó csapatba... de mit ne mondjak. Tehetséges vagyok. Nyilván az elején nem úgy rendszeresen játszattak.. Ilyenkor lehettem vagy 23 éves és ilyenkor találkoztam életem egyik legjobb barátjával, Danilo Pereiraval. Ő egy portugál focista. Majd 5 évvel később elbúcsúztunk. Eligazolt egy messzebb lévő klubba, ehhez a sporthoz annyira nem értek, de annyit tudok, hogy Párizsba ment. Nehéz volt elbúcsúzni tőle, olyan sokat köszönhetek neki. Más, nagyon közeli barátom nincs, igazából a röplabda csapatban lévő lányokat barátaimnak tudhatom, nagyon jól kijövök velük. 6 éve itt játszom, és nem rég lettem csapatkapitány, úgyhogy elég nagy felelősség esik rám.

El is indultam edzésre az új kocsimban. Mellesleg életem első, saját lakásába költözök, eddig albérletben éltem. Pár perc kocsikázás után oda is értem edzésre. Nem szoktam késni, de amúgy sem vagyok olyan mint a többiek, akik órákkal hamarabb is meg szoktak érkezni. Szóval időben megérkeztem, átöltöztem és elindultam az edzőterem felé, ugyanis azt mondták, hogy ott fogjuk kezdeni az edzést. Akik már hamarabb ott voltak elkezdtek már edzeni, de amúgy megvártak mindenkit, hogy bejelentsenek valami nagy hírt. Egy új játékos érkezett, a neve Melissa Carvalho García.  Bemutatkozott mindenkinek, pacsizott mindenkivel és váltottak egy-két szót. Én voltam az utolsó, én egy kicsit több ideig beszélgettem vele, de utána amúgy is együtt indultunk edzeni. Erősítettünk, futottunk, bicikliztünk, és utána a kezünket készítettük fel a röplabdázásra.

-Meli, nem lenne kedved velem vacsorázni? Bemutatnám neked a várost-ajánlottam fel, miközben ittunk egy kis vizet hisz nagyon meleg volt. Nyár vége volt, de Portugáliáról van szó, szóval...

-De, persze. Amúgy sem ismerem még annyira Portot-mondta és leesett, hogy akkor nem itenni. Elkezdtem gondolkodni, és ezt észre is vette az új csapattársam-Andorrában születtem-mondta

-Köszönöm, hogy kiegészítetted a gondolatmenetemet-mondtam nevetve majd elmosolyodott

Másfél óra múlva befejeztük az edzést, én hazamentem. Lezuhanyoztam és készülődtem a vacsorára. Szerencsére Melissa egy közeli szállodában volt, úgyhogy elsétáltam hozzá, majd pár perc várakozás után elindultunk taxival a kiválasztott étterem felé. Egy gyönyörű, magas értékelésű éttermet választottam. Még én sem jártam itt. Meli el volt ámulva a helytől. Azt hiszem nincs barátja, hisz a pincérrel flörtölt és sikerült levennie a lábáról jó gyorsan. Nem is csodálkozom, Melissa egy nagyon aranyos és csodaszép hölgy. 24 éves. Mikor fizettünk, telefonszámot cseréltek én pedig nagyon örültem neki. Vacsora után megmutattam neki néhány helyet a városban. Nagyon jól érezte magát. Késői órákban be is ültünk valahova és elfogyasztottunk egy-egy koktélt.

-Bejön neked a pincér az étteremből?-kérdeztem kiváncsiskodva

-Megnéztem az instáját, szerintem nem csak egy egyszerű pincér-mondta

-Akkor miért dolgozna ott?

-Olyasmit mondott, hogy övé az étterem. Csak olyan halkan súgta a fülembe, hogy alig értettem

-Így már érthető, gyorsan felvett egy rendelést aztán meglátott téged és úgy volt, hogy még ki is hozza nekünk a rendelésünket-mondtam-Ilyen könnyen szerezted meg a férfiakat mindig is az életedben?

-Aha. Mármint engem nem tudnak olyan könnyen megkapni, de én őket igen-mondta magabiztosan. Nem kevés ilyen nő van a társadalmunkban, és erre büszkének kell lenni.-Amúgy nem volt olyan eddig, hogy minden évben más férfi a szerelmem. Jól választom ki magam mellé a férfiakat az biztos. Volt egy olyan randim ahol szintén flörtölt velem egy másik úriember, de ott nem a pincér volt.

-És mi lett azzal a pasival akivel randiztál?-kérdeztem

-Hát mivel nem ment oda a másik úriemberhez elintézni, hogy többet ne nézzen a nőjére így többet nem találkoztunk-mondta nevetve majd meghúzta a vállát. Okos, az biztos.-Veled mi a helyzet?

-Hát... eddig mindig sportoló volt a párom vagy esetleg legjobb barátom-válaszoltam-De ezek hosszú ideig tartottak.

-Legjobb barátod?? Ki volt az?

-Az egyik például egy focista, Danilo Pereira.

-Ezt a nevet már hallottam...-mondta Meli és elkezdett gondolkodni-Igeen. Volt egy exem aki egy francia első osztályú csapatban focizott. Na néha elmentem a meccsére és az egyik meccs a párizsi csapat ellen volt... Nem tudom, hogy hallottad-e, de ott a Paris Saint-Germain játszik. Na és ez a Danilo ott játszott. Vagyis akkor láttam, hallottam szóval...

-Hát de akkor nem biztos, hogy még ott játszik...

-Az attól függ itt voltatok barátok, vagy esetleg Párizsban...?-kérdezte

-Itt voltunk, és tavaly ment el...-meséltem

-Egy éve nem láttátok egymást??

-Ja és még beszélni sem beszéltünk

-És.. meddig voltatok baráti viszonyban?-kérdezte miközben fürkészve nézett rám

-Úristen Melissa! Mi nem jártunk, csak legjobb haverok voltunk. Akkor találkoztunk, amikor én a csapatba kerültem, vagyis hat éve-magyaráztam

-Szóval öt évig csak barátok voltatok... Egyébként nem tudhatod, hogy nem-e jöttél be a kedves focistának-mondta Melissa

-Ó na. Amúgy meg.. ki akar focistával járni?

-Te mondtad, hogy eddig sportolók voltak a szerelmeid!

-Hát jó.. de egyik sem volt focista. Volt köztük úszó, kosarazó, teniszező, és egy hotel tulajodonos-mondtam

-Hogy mi? Hogy jön a kigyúrt férfiak közé egy pénzes hotel tulajdonos?

-Mindenhol van egy kakukktojás-mondtam majd elmosolyodtam és megvontam a vállamat

-Szóval.. mi a bajod a focistákkal??

-Elmenni állandóan a meccsükre, meg a legtöbbnek mind egy éjszakára kellenek a nők. Főleg azoknak a kurva híres, gazdag focistáknak-magyaráztam

-Mint például a Neymar, Ronaldo, Benzema, Ramos? Meg ugye a fiatalabbakat még nem is soroltam-mondta

-Igen, meg a Messi!-mondtam ő pedig elröhögte magát, én csak értetlenül néztem rá

-Te lány! Annak felesége van meg gyereke! Ronaldonak is.. igaz csak barátnője, de elég régóta. Amúgy meg mi a bajod velük? Mindegyikőjük eszméletlenül helyes.. és hát biztosan nem rosszak az ágyban.. -mondta, alig bírta visszatartani a mosolyát

Még pár percig beszélgettünk, majd elbúcsúztunk egymástól. Nagyon jófej lány, máris imádom!

Sziasztok! Itt lenne az új könyvem, az "Our Memories" első része. Remélem tetszik! Az értékelést megköszönném, és egy rövid véleményt is a hozzászólásoknál. Hamarosan hozom a következő részt, olvassátok szeretettel! xoxo