Bosszúvágy vagy Szerelem

31. fejezet

1 héttel később...
Az esküvő napja.

Itt állok a házunk hálószobájában és a tükörben nézem magam. Már tényleg nincs sok idő és a felesége leszek. Most annyira sírnék, de nem lehet, különben a sminkem bánja. A menyasszonyi ruhám pedig gyönyörű...

(a ruhát Instagram profilomon láthatjátok. Túlságosan is nehéz lett volna leírnom úgy hogy azt el is tudjátok képzeli. Így leegyszerűsítve a dolgot inkább megmutatom.)

...Igazából nem ilyet akartam, de mikor megláttam és felpróbáltam azonnal megtetszett. Tényleg nehéz elhinni. Több mint fél éve magam sem tudtam mit akarok. Ez idő alatt annyi mindent tanultam magamról, Eric-ről, a szerelemről és még sok másról. Hihetetlen. Kezd idegesíteni ez a szó, de mással nem lehet jelemezni mit is érzek. Tényleg kiszámíthatatlan az élet vagy a sors. Bárcsak itt lehetnél anyu. Annyira hiányzol és most különösen, hogy én is anya leszek.

Ajtónyitás szakítja meg gondolataim és azonnal oda nézek.

- Apu. - ahogy megpillantom egyből megnyugszom. Egy pillanatig azt hittem Eric. Nem vagyok babonás, de mérges lettem volna ha meglát amikor még nem szabad.

- Annyira gyönyörű vagy. Az én kicsi lányom felnőtt. El sem hiszem. - csodálattal és könnyes szemekkel tekint végig rajtam.

- Ne hogy sírj mert akkor én sem tudom vissza tartani.

- Nem. Én nem sírok. - mondta és egyúttal szemeit is megtörölte. - Kész vagy?

- Nagyon izgulok. Szívem a torkomban dobog és valahol még most is nehéz elhinni ezt az egészet.

- Ez most mindkettőtöknek nehéz.
A házasság egy hatalmas lépés. Ritka esetben tartós, de nálatok nem lesz gond. A történtek után Eric határozottan olyan lett nekem mint a fiam. - ezzel most tényleg a szívemig szólt. Tudtam hogy kedveli, de az hogy fiaként. Na az egészen más. - Hálás vagyok amiért ennyire szeret és boldoggá tesz. Már csak Nico miatt kell hogy fájon a fejem. - csak mosolygom.

Nico sokmindenben igen bizonytalan és fél a kudarctól. A mai napig magát okolja anyu halála miatt, pedig arról senki sem tehet.

- Ne aggódj, ha kell segítek és együtt segítünk Nico-nak leküzdeni ezt. - csak bólint válaszként.

- Most viszont ideje menni.

Lesétálunk a lépcsőn és a nappalin át ki a kertbe. Mindenki itt van. Család, barátok, távoli vagy közeli rokonok. Ismerősök akikkel szorosabb lett a kapocs. Mindenki mosolyog. Őket nézve tényleg elhiszem, hogy itt vagyok és ez nem álom. Megpillantom Eric-et. Tetőtől talpig fehérben kivége az ing és a cipő, mert az fekete.

Tudom nem szokás, de a csokor fekete dália virágból készült. Anyu kedvence és így éreztem helyesnek, kicsit olyan mintha ő is itt lenne.

Lassan sétálunk apuval Eric felé. Tekintetünk egy pillanatra sem szakad meg. Arca mérhetetlen örömről árulkodik. Amikor oda értünk apu lassan mégis könnyedés adta át kezem Eric-nek. Én pedig oda adtam Becca-nak a csokrot.
Hallottam minden szót amit a házasságkötő úr mondott, de én csak Eric szemeit néztem. Mire észbe kaptam már jött is a végső kérdés. Mindketten határozottan mondtuk ki, hogy igen. Jött a csók és mindenki tapsolt és ujjongott.

Majd jött a csokor dobás pillanata.
- Mindenki kész?

- Igen! - ordibálja minden hajadon nő. Kivéve Maya. Amit meg tudok érteni mivel szerinte hülyeség a házasság. Ettől függetlenül az enyémnek örül.

- 3...2...1... Dobom!

Megfodulok és Rose kapja el aki gyorsan átpaszolja Becca-nak. Mindenki csak nevet. Tényleg nem vagyok babonás, de ha igaz akkor Rose a kövi menyasszony.

Már az asztaloknál ülünk és körbenézve csak mosolygok.

- Drága feleségem. - szólít meg Eric.
Én pedig csak mosolygok rá és megfogom arcát kezemmel.

- Drága férjem. Annyira jó kimondani. Nagyon szerelek! - mondom örömteli mosolyommal.

Lágy csók majd felállok és a pohár segítségével figyelmet kérek. Minden tekintet rám szegeződik így elkezdem.

- Köszönöm mindenkinek, hogy eljött és remélem mindenki jól érzi magát. Szeretném tetézni az örömöt mindenkinél. Legfőképp életem szerelménél. Kerek perec kimondom. - ránézek Eric-re. - Egy hónapos terhes vagyok. - egy pillanatig csak néz rám. Tuti sokkoltam. Majd mikor megszólalnék feláll és megcsókol.

- Apa leszek! - ordibálja. - Csodálatos vagy. Amikor azt hiszem, hogy én adhatok örömöt vagy boldog pillanatokat akkor te mindig rákontrázol. Szeretlek! Imádlak! - csókol meg újra és az egész este alatt hol engem néz hol pedig a hasamat és közben simogatja.

Szerelemünk most érte el a csúcsot.
Most már örökké tartó rabságban tartjuk egymást, amit mindketten piszkosul élvezünk. Szavak nincsennek arra mennyire megtelt a szívem boldogsággal.
Szeretlek drága férjem!

5 évvel később...

A teraszon ülve figyelem Eric-et a férjem, életem egyetlen örök szerelmét aki kisfiúnkkal Alex-el játszik a kertben. Majd Eric rámnéz mosolyával és lepereg előttem eddigi életünk emléke. Nem is kívánhatnék többet mert ez maga a bőség.

Az igazi szerelem és a tengernyi boldogság!

Vége

......................................................................
A Bosszúvágy vagy Szerelem itt véget ért. Kisebb szünet, hamarosan tudatom veletek újabb regényem részleteit melynek címe...
Gyűlöletből szerelem

U.i. A napokban tudatom veletek az
1. fejezet érkezésének pontos dátumát.
(Instagram profilomon)

Valamint még egy búcsú mellyel elköszönök a történettől. ➡️

Köszönöm azoknak akik végig olvasták és remélem tetszett.