- Kora ébresztőőő!- Szólt rám mérgesen apa. Ránéztem az ébresztő órámra és tudomásul kellett vennem, hogy igenis nagyon nagy késésben vagyok. Tudnotok kell rólam a legnagyobb képességemet eszméletlenül ügyesen kések el minden honnan, ezért is van az éjjeli szekrényemen vagy öt darab óra, amik olyan hangosan szólnak, hogy biztos felkeljek.
- Megyek már, megyek már- szóltam vissza apunak.
Ajánlom is, mivel ez az első napod, mint kiképző tábornok- vigyorgott rám.
- Szóval kapkod magad, mert nagyapád vár téged az eligazításon.
- Mondtam már, hogy megyek. - dünnyögtem morcosan, utálom, ha felkeltenek.
- Várj mi? Mi leszek? Na, ne szívass! Apa ezt komolyan mondod, hogy akik most jönnek, újoncok azokat én fogom kiképezni?
- Igen, mi van talán alvás közben leesett a füled?- viccelődött.
- Hahaha, nagyon vicces valaki korán reggel.- mondtam majd neki álltam készülődni.
Gyors letusoltam, majd hiper gyorsasággal felvettem az egyenruhám. Meg kell, mondanom nő létemre az vigasztal, hogy kurva jól áll az egyenruha rajtam és még megy is a hajamhoz, körben fel van nyírva, így jobban tetszik, mert nem olyan sablonos, mint a legtöbb csajnak. Apu már kint várt rám, minden cuccom, ami kellett az a kocsiban várt rám. Hát igen eljött ez a nap is, nehéz lesz apától távol lenni, de így viszont nagyapához leszek közel.
- Na, mehetünk?- kérdezte- Mindened meg van? Bár ha nincs, majd szólsz és utánad viszem, vagy majd veszel magadnak.
- Beszéljünk őszintén, de tényleg. Miért én leszek az új kiképző?- kérdeztem és közben figyeltem apu rezzenéstelen arcát. Tudtam, hogy van valami, ami miatt én lettem az.
- Figyi törpe, ugye tudod, hogy nagyapád nagyon szeret téged és büszke is rád?-kérdezte.
- Öö... igen? Mond, miért én lettem? Nem kell körítened- mondtam és őszintén féltem a választól, mert két dolgot jelenthetett. Vagy azt, hogy apát kivezénylik megint Afganisztánba, vagy leszerelik és engem szánnak a helyére.
- Na, jó igazából különösebb oka nincs max, hogy az újoncok között nincs nagyon rendezett, tisztelettudó egyén és az igazgatóság kíváncsi rá mit tudnál kezdeni velük. Nagyapád ajánlott téged, azt szeretné, ha a sok tanulás és kiképzés végre meghozná a hasznát. Nem hiába vagy te a legjobb, ha minden jól megy, többre viheted mint a családból bárki.- döbbenten és talán kicsit sokkolódva figyeltem apát a mondandója közben, de mire választ adhattam volna beértünk a táborba. Ahhoz képest, hogy itt képzik a katonákat gyönyörű hely és nem mellesleg hatalmas terület, amihez egy kisebb tó is tartozik. Apa oda kísért az én saját faházamhoz, gyors bepakoltam a dobozokat, amiket hoztam átöltöztem és már mentünk is a nagyapámhoz.
-Kora, de jó újra látni téged- mosolygott rám.
- Szia, nagyapa... Akarom mondani. Jó napot uram- a mosolyomat visszatartva szalutáltam egyet. Nagyapa és az apukám is hatalmas nevetésben törtek ki.
Nagyapa kíváncsi volt mindenre,hogy mi történt velünk anya halála óta, milyen jegyeket szereztem, hogy tetszik a faházam, mert igen egy saját házam van hát nem fantasztikus??? Nagyon örültem neki. Miután mindent át beszéltünk és megkaptam a beosztásomat, mikor, kivel és hol leszek. Azután apa elköszönt tőlem.
-Kora, szívem. -ajajj ez nem hangzik jól. - Tudod, hogy anyád halála óta nagyon nehéz volt újra talpra állni, de most muszáj lesz. Te kiképző tiszt leszel így nem lesz rám szükséged. Nekem viszont újra szolgálatba kell állnom, és mint ahogy azt gondolod Afganisztán vár engem. Megígérem, ahogy eddig mindig, hogy visszatérek hozzád.
-Becsület szavadra ígérd meg nekem, hogy visszajössz!! Apa te vagy az utolsó szülőm, ha te is elmész, már csak nagyapa marad nekem. - Fájt a tudat, hogy apa megint távol lesz, de tudom, hogy visszatér hozzám, már csak én maradtam neki és nagyapa. Anya halála óta nagyon félt engem, és sokkal szigorúbb is, mert nem akar engem is elveszíteni.
Becsület szavamra ígérem törpe! Mikor végzel az újoncok kiképzésével már itthon is leszek. - mondta. Majd nyomott egy puszit a homlokomra és szorosan magához ölelt. Majd eltolt magától és azt mondta:
- Törpe tudom, hogy tudsz vigyázni magadra, de azért elmondom. Nagyon vigyáz a katona srácokkal és természetesen a nem katonákkal is, nem mindegyik olyan mint amilyennek mutatja magát, de ezt már jól tudod. Na de, a lényeg, hogy nagyon büszke vagyok arra amit eddig elértél, édesanyád is büszke lenne, ezt ne felejtsd el és ha hiányozna hat be csempésztem a bőröndödbe a kedvenc családi képünket, kapott új fénykép keretet remélem tetszeni fog.
Köszönöm- mondtam szinte zokogva apa nyakába. - vigyázz magadra és apa... szeretlek.
Én is szeretlek törpe.- majd azzal a lendülettel amivel ki mondta ezeket a szavakat megborzolta a hajam és elindult vissza a kocsihoz.
Én pedig életem egyik legnagyobb kalandja elé néztem.
YOU ARE READING
Egy Katona szíve
RandomBevezető Baksa Kora egy 22 éves okos, kemény csaj, aki egy nagy katonai múlttal rendelkező családból származik. Apai nagyapja a híres Baksa Árpád marsall, aki megjárta Afganisztánt 3-szor is. Hőstetteivel kiérdemelte a Becsület érdemrendet. Nyugdíja...