Az éjszaka fénye /Larry ff./SZÜNETEL

5. fejezet

Szerencsémre a tegnap előtti edzés óta nem volt újabb. Louisnak az alkohol szállítmány növelése miatt el kellett utaznia újabb partnereket keresni.

Az első báros napom viszont tegnap volt. Max végig velem volt és folyamatosan segített, hogy mit hol találok vagy éppen hogyan készül egy-egy koktél. Összességében úgy gondolom, hogy bele fogok tudni szokni a munkámba. Legalábbis ebbe a részébe. A csajok flörtölve beszélgettek velem és az egyik szöszi meg is hívott egy italra. Az emberek akik ide járnak nem tűnnek se problémásnak se családtalan alkoholistának. Először kicsit zavarban voltam, amiatt hogy félmeztelenül kell flangálnom egész este a bárban, de egy két elismerő fütty után az önbizalmam is megjött.

-Második nap? – kérdezte Zayn majd ő is magára kötötte a fekete kötényt.

-Igen és ezzel már most jobban megbarátkoztam, mint az edzéssel.

-Csak nem zavarba hozott Louis? – vigyorgott mire megforgattam a szemem.

-Nem szoktam hozzá, hogy idegesítő emberek nyomkodjuk nekem a farkuk. – rántottam meg a vállamat. Az asztalon lévő rongyot a kezembe vettem, majd elkezdtem vele letakarítani a pultot.

-Lou nem olyan rossz srác amúgy. Oké borzasztó meleg, de érti a dolgát. – magyarázta mire nekem megállt a kezembe a rongy.

-Ő meleg?! – akadtam ki mire Zayn keresztbe fonta a karjait maga előtt.

-És ez probléma?

-Nem vagyok homofób görény, ha erre gondolsz. De én nem vagyok meleg! Nem akarom, hogy ki nézzen magának. – mondtam talán a kelleténél kicsit frusztráltabban. De ki ne lenne az? Azt hittem csak az újoncokkal szívózik így és csak hülyül. De mi van, ha ő ezeket a nyomulásokat 100%-ig komolyan gondolja?

-Nem akarlak elkeseríteni, de egy Louisnak ilyen a stílusa. Kettő, ha ő kinéz magának akkor nincs az a földöntúli erő, ami megállítja. Ha tényleg ki nézett magának, ahogy érzed akkor nem adok neked egy hónapot és meleg leszel. – magyarázta teljes komolysággal. Ettől azért Zaynt sokkal értelmesebbnek gondoltam. Louis lenne az atya úristen, aki majd leszoktat a nőkről? Egyszerűen csak a képébe akarok röhögni. Neki és Louisnak is.

-Jesszusom. Szerintem egy kicsit túl becsled őt. – fontam keresztbe a karjaimat a mellkasom előtt.

-Vagy te alá. Figyelj majd vissza térünk erre a beszélgetésre egy két talán három hét múlva. – mondta mire bólintottam neki válasz gyanánt. Ez után már csak az estére készültünk.

***

-Harry, Tom gyertek jelmezeket próbálni! – szólt Liam az edzés után. A mostani edzés volt inkább kondizás, mint tánc. Amit persze egy kicsit sem bánok.

-Jelmezek? Minek? – kérdezte Tom mikor mellém ért. Liam közben egy hatalmas londiner kocsit húzott ki ami tele volt aggatva ruhákkal.

-Szerinted civil ruhákba táncolunk? Ezeket a bugyuta kérdéseket inkább Harrytől vártam volna, ha őszinte akarok lenni. – erre a kijelentésére felé tartottam a középső ujjam mire dobott egy színpadias puszit.

-Szerintem Harry kisugárzásához menne kalóz szett talán?  - mutatott az egyik ruhára Tristan mire Max határozottan megrázta a fejét.

-Az inkább Tom. Harry inkább tűzoltó? – tippelt majd felállt és Liammel párhuzamosan ő is bele lapozott a ruhákba.

-Szerintem Tom legyen katona! – szólt bele Zayn is. Én és Tom csak egymásra nézve fintorogtunk egy-két ötlet hallatán.

-Szépségeim mi történik? – utalt a hangzavarra Louis. Hát nem volt túl sokáig távol...

-Jelmezeket csekkolunk a fiúknak! – mondta izgatottan Zayn mire elnevettem magam a lányos rajongás miatt.

-Nekem megfelelő a katona – csapott le az idáig legjobb ötletre Tom.

-Az okés lesz bírni fognak a csajok terep mintába. – helyezett Louis majd Liam a kezébe adta a ruhát, hogy átöltözzön. -És a hisztis? – kérdezte majd Liam kivette a tűzoltót és Louis felé fordította aki határozottan rázni kezdte a fejét. -Biztosan nem. De ez.. – lépett a ruhákhoz majd egy fehér nadrágos fekete fűzős herceg ruhát fordított felém.

-Ezt azért hagytuk mert a fűző szexi, de nem lehet dögösen levenni. -vágta csípőre a kezét Liam.

-Nekem van egy ötletem! – szaladt oda Zayn a ruhákhoz majd egy ruhazsákot kapott le. Egy tiszta rózsaszín flitteres ruhát húzott ki belőle mire a többiek felnevettek.

-Z ebbe mind idióták nézünk ki. Nem aggathajuk rá is. – szólt rá Max. Ijedten néztem Louisra, aki mellém tette a ruhát és gondolkodni kezdett. Hátra pillantott a srácokra majd vissza rám és elvigyorodott. Ugyan mit is vártam pont tőle...

-Miért kell mindig belőlem viccet csinálni... – morogtam suttogva majd kirántottam a kezéből a ruhát. Az öltöző felé menet lendületből becsaptam magam mögött az ajtót.

Egy-két perc hezitálás után sóhajtva elkezdtem átvenni a ruhát. A ruha egy csillogó trapéz nadrágból és egy cipzáras felsőből állt. Összességében nem tudom mi a véleményem arról hogyan is áll. Nekem igazából egy kicsit tetszik, de egész biztos idiótának tűnők benne. Igen jobb lesz, ha leveszem és azt mondom nem volt jó. Elegem van belőle, hogy mindig rajtam szórakoznak... Úgy érzem magam, mint anno általánosba ahol mindig én volt a célpont. Tudom, hogy itt nem a szekálás a cél, de én még mindig a tükör előtt nézem magam és nem tudom kimehetek e ebben a ruhában. A feszengő gondolataimat az öltöző ajtónak a nyílása szakította félbe. Louis a tükrön keresztül rögtön a szemembe nézett majd elmosolyodott.

-Úgy nézek ki benne, mint egy csillám póni. – köszörültem meg a torkom, hogy megtörjem a kínos csendet. -Jesszus nevetségesen nézek ki.. – hadartam majd elkezdtem kihúzni a karom a felsőből.

-Dehogy vagy nevetséges fürtös! A srácok is nagyon kíváncsiak rád! – állította meg a kezem a mozdulat közben.

-Nem megyek ki ebben! – léptem hátra egyet majd végre teljesen levettem a felsőt és a kezembe vettem az edzős pólóm.

-A főnököd vagyok. – jelenti ki sokkal határozottabban.

-Miért akarod, hogy megint én legyek ebben a vicc tárgya?! Miért jó neked, hogy folyamatosan beégetsz?– kérdeztem sokkal kétségbeesettebben, mint szerettem volna.

-Jól nézel ki ebben. Még senkire nem mondtam ezt, aki ezt felvette. – fonta karba a kezét és neki dőlt az ajtófélfának. Valahol örülök, hogy nem reagált az előbbi kirohanásomra. Mióta vagyok én ennyire ingerült mindentől?

-Nem érdekel – fordítottam neki hátat ezzel lezártnak tekintettem a beszélgetést.

-Tényleg nem akarlak beégetni. Azt érezni fogod amikor szívatlak. Most kimegyek, de 5 másodpercen belül gyere ki a ruhában, hogy lássanak a többiek is. Akarom hallani a véleményük. Amúgy meg ne vedd el tőlük a látványt. – vigyorog rám megint mire megforgatom a szemem. -Most tényleg... Gyönyörű vagy benne Harry...- kacsintott majd becsukta maga után az ajtót. Annyira furán csengett a nevem a szájából. Össze kell kapnom magam mert többet nem akarok, így kibukni előtte. Nincs szükségem arra, hogy ápolgassa a lelkem a bókjaival. Gyönyörű jesszusom... férfi vagyok nem tudok gyönyörű lenni...