-Kali! Kali az isten bassza meg, haladj már!
-Megyek már jesszus!
Lerhontam a lépcsőn, megnéztem, hogy minden a helyén van-e, majd rohantam az ajtó felé mire anyám hozzám vág egy papucsot. Elkezdett velem üvölteni, hogy már megint nem pakoltam össze az öcsém tornaruháját. Természetesen fogalmam sem volt róla, hogy hol vagyok a tegnap esti után. Persze anyám erről nem is tudott.
-Az a kis vérszívó már 12 éves. Nem hiszem hogy nem lenne képes magának megoldani a dolgot. Na meg persze amúgyis, összerakhatnád te is nem? Elvégre mit is csinálsz itthon? Ja várj! Semmit! Én tartom el ezt az egész kócerájt holott te vagy a felnőtt én pedig csak egy 15 éves tini!
Meg fogtam öcsém karját, és ki viharoztam a házból. Matteot fel ültettem a buszra, még épp hogy el érte, én pedig még tettem egy kis kitérőt.
-Tanárnő elnézést kérek a késésért. Reggel otthon hagytam a beadandóm és vissza mentem érte.
-Semmi baj, ülj le! De több ilyen ne legyen!-fordultam a padom felé el is indultam, mire a tanár megszólít.-Kali kisasszony! Jöjjön ide egy pillanatra! Nézze, figyelemre méltó, hogy a beadandója 12 oldalas, még a többieké alig éri el a 2 oldalt. Tudja igazán tehetséges, és azon gondolkoztam, hogy nem e lenne kedve egy pályázatra benevezni?
-Persze! És miről kéne írni?
-A maga generációjában élő tini fiúk élet viteléről.
-Hát ne haragudjon meg tanárnő, de ebben az esetben vissza kell, hogy utasítsam ezt az ajánlatot. Ebből a témából ugyanis regényeket lehetne írni arra pedig nem tudok időt fordítani. De ha lesz bármilyen más téma tessék szólni kérem!
-Rendben Kali kisasszony, maga tudja. Ja és még valami! Nem tuja esetleg miért nincs itt Sarah Derby?
-Nem tanárnő.
Helyemet elfoglalva a fejemben a kósza gondolattal, hogy pontosan tudom, hogy hol van Sarah és mit csinál éltem túl az órából hátra lévő 20 percet. Csengetéskor már rohantam is ki az udvar hátsó részében található fedett padrészt ahol már várt is engem Sarah és Jordan. Lepacsiztam velük és rögtön a tárgyra tértünk.
-Ma is lesznek ügyfelek. Viszont most nagyobb összeget húzhatunk be ugyanis 3 taggal lesz találkozónk és mind a három ujj. 12g fehér abból el adunk 9g-t a maradékot pedig elosztjuk. Zöldből most csak az ügyfeleknek hoztam 6 szál fejenként.-mondta Sarah, a csapatunk futárja.
-Jordan majd elő tudod készíteni órán?-bólintott rá.- Úgyis matekunk lesz és tudod, hogy Mr.Roberts semmire sem figyel. Sarah majd add le a neveket én pedig el adogatom. Egy jó kis rutin munka. Ha sikerül, a dupláját is ki hozom a múltkori adagnak.
-Te Kali figyu! Nem tudtok ma délután ki jönni velem Sarahval?
Igent mondtunk majd rendeztük a dolgokat és megkezdtük a terítést. Röviden Sarah a futár a csapatunkban, Jordan és én pedig az eladók. Illetve én viszem a pénz ügyi részét a dolognak. Dél után ismét találkozóra akadtunk a suli előtt.
-Na drágáim.-szólaltam meg hatalmas mosollyal.- Nem fogjátok kitalálni mennyit hoztunk össze.
-Na mond!- kiabáltak ráma többiek az izgatottság közepette.
-120 ezret! El sem hiszitek hogy ezek a gazdag pöcsök mennyit rá nem tudnak ezekre szánni.
-Azt a kurva!-nézett sokkolt arccal Sarah.
-Na lányok! Én erre azt mondom lőjjük el azt az egy-egy grammot aztán mehetünk is valamerre!
És így is lett. Lementünk a közeli parkba és megünnepeltük egy jó kis iszogatással.
YOU ARE READING
Miért ne?
RomanceKali, a visszahúzódó ellemben igencsak kihívó lány bele keveredik egy rossznak titulált társaságba. De vajon tényleg olyan rossz lenne? Vagy talán élete egyik legjobb véletlene?