Kísért a múlt (BEFEJEZETT) Múlt És Jövő I

2. H

Az órák el teltek nemis volt olyan rossz ez az Alexander csak kicsit szigorú de szerintem ha meg találjuk vele a közös hangot akkor nem lesz gond.

Éppen utlosó órán ültünk Mr.Alexander al.

- Keti.

- Igen?

-Suli után eljőssz velem Fredeknél? kérdeztem halkan.

-Ma nem hiszem.- huzta el a szályát.

Mikor a tanárur szúrós tekintetét meg láttam már nem válaszoltam csak elkezdtem irni ami a tablán volt mintha addig is azt csináltam volna. Hát eléggé félelem keltő tudott lenni az már egyszer biztos..

-Rendben van gyerekek, márra ennyi lett volna.- mondta miután kicsngettek.
-További szép napot mindenkinek.
És ezzel ki is ment. Mi össze pakoltunk és mentünk is ki a suliból.

-Ah a frászt hozza rám ez az ember. - nyavajgott Keti.

-Szerintem meg nem olyan vészes csak szimplán szigorú. De ez nem akkora baj. Csak jöjjünk ki vele.

-Az ilyen tanárokkal nem nagyon szoktunk kijönni te is tudod és éppen ez a baj. - mondta, hát igazábol ez igaz volt.

- Csak hogy ő nem tanár és valószínűleg nem is fog el menni mint a többi. - húztam el a számat

-Na igen. Ezis valószínü.- helyeselt

-Biztos nem jössz?-Kérdeztem.

-Biztos. Majd legközelebb.

-Rendben, akkor othon találkozunk , vigyázz magadra.

-Te is, Szia.

Megőleltük egymást majd elindultunk két külömböző irányba.

Egy tér re mentem ami csak Ferederic ék bandájáé volt, persze meg fordultak ott más bandák is de csak üzleti célból, Frederik emberei pedig tudták az igazat de nem mondták el senkinek és ez így sima volt.
Addig a percig amíg a térre be kanyarodva meg nem láttam Alexandert....istenem csak azt ne mond hogy itt bandáznak.

Láttam hogy észre vett engem de nem tulajdonitottam neki nagy jelentőséget, csak be mentem a szokásos ajtón ami mögött az én eltitkolt báttyám volt

-Szia Frederik. - köszöntem neki.

-Szia.- ölelt meg.

-Milyen napod volt?

-Egéssz jó. Kaptunk egy uj tanárt- meséltem kőzben meg levágtam magam az egyik székre ahová szoktam.
-Alexander Dornen.

-Hogy mivan?- nézett kikerekedett szemekkel.

-Na igen hát izé....tudom hogy ez igy veszélyesebb else kezd.

-Miaz hogy else kezdjem? Biztos az ügye miatt a fenébe is.- Szitkozódott.

- Fred nyugi, ránk fogod forditani a figyelmet ha itt kiabálsz.

-Sziasztok- hallottam meg egy mély rekedtes hangot. Fenébe.

-Jónapot. - köszöntem.

-Helo- vetette oda Frederik félvállról.

-Te mit keresel itt? - nézett rám

-Hát ha nem volt eléggé feltűnő éppen beszélgetek Frederik el.

- Ja azt láttam de miért vagy itt?

-Mert ő megengedte. - mondtam és szakadatlanul tartottam vele a szemkontaktust ami láthatóan idegesítette mert tudta hogy nem félemlít meg.

-És ti honnan is ismeritek egymást?

-Apám egyik barátja.- mondtam, ezaz hazudj még ügyes vagy Nami

-Aha, értem.

- De ha nem baj nekem mennem kell. - néztem itt a két férfira.

Jol van.- nézett rám a bátyám.

- Majd még be nézek maskoris csak ja tudod milyen apa.

-Tudom, mennycsak.- mondta majd megöleltem.

-Szia.

-Szia.

-Viszlát tanárúr.- mondtam neki mosolyogva mire lattam a szemében hogy szétt tudott volna szedni, nemértem mibaja van velem, eggyáltalán.

Mikor haza értem le vettem a cipőmet és a kabátomat, a táskámat fel vittem a szobámba. Majd ezután a konyhába mentem.

-Sziasztok. - kőszöntem Anyának és Apának.

-Szia - köszöntek.

-Milyen napod volt? - kérdezte apa.

Oda mentem a kezébe nyomtam az ellenörzömet bár ma jegyet nem kaptunk de mindig megnézi mindkettőnkét.

-Elég jó volt. Új tanárt kaptunk Alexander Dornen személyében aki egyben osztály fönökünk is lett elég szigorú de nem hiszem hogy baj lesz vele.

-Renben van kislányom. Bár nagyon nem örülök hogy Alexander oda került de nem tehetek ellene szoval hagyjuk is.

-Rendben én most fel megyek ha nem baj.

Fel mentem a szobámba majd elterültem az ágyon eléggé elfáradtam nemis értem miért. Amugy nemis vol olyan jó ez az Alexander. Mármint jól nèz ki de szerintem irányitás mániás lehet ezért nézett rám ugy ahogy. Gondolat menetem közben pedig ugy ahogy voltam elnyomott az álom.

Alexander:

Amikor be léptem a terembe már meg fogott ez a lány, láttam hogy van benne valami, valami ami más mint a vele egykoruakban. Mikor a téren meg pillantottam akkor vált számomra világossá hogy valami nincs rendben és amikor Frederikel találtam meg, na persze csak barát, Fred is ugyanezt mondta de nem hiszek nekik, ki fogom deríteni mit titkolnak, ha törik, ha szakad, de meg tudom.