Kis részek az életemből

X3

Oda álltam az ajtón elé és nagyon fontolgatták,hogy tényleg jó ötlet e ez de mindent már lebeszéltünk szóval nagyon halkan el kezdtem le indulni a lépcsőn,elég sötét volt szinte semmit nem láttam és oda osontam a lifthez és lementem a garázsba,00.58 van tehát el kezdtem ki menni és amikor hajnali egy lett mindent úgy csináltam ahogy megbeszéltünk. Ki értem a garázsból és ki futottam. Elkezdtem futni az utca végére ahol Ted várt rám és már lattam a kocsiját is. Hirtelen el kezd rezegni a telefonom a zsebembe,konkrét annyira lefagytam,higy meg se mertem nézni ki hív de utánna megnéztem és látom,hogy apám hív. Konkrét azt se tudtam mit csináljak vagy mit ne csináljak. Felvettem a telefont "Szép kis kiszökés volt,gyere haza azonnal" lerakta. Ted azonnal levette,hogy mi van és oda adtam neki a hátizsákot és haza mentem. Amint fel értem a nappaliba látom,hogy apám ott ül a kanapén és valszeg rám várt. "Sajnálom" ennyit bírtam csak kimondani, "Hova akartál menni?"   "Csak sétálni kicsit" nyilván hazudtam de apám túl jól ismer és tudja,hogy mikor hazudok  "Az igazságra vagyok kiváncsi."   "Volt egy házi buli amire meg lettem hívva. Nem szóltam neked mert tudtam,hogy úgyse engednél el"  "Igen,nem engedtelek volna el de az nem azt jelenti,hogy ki szökj és a tudtom nélkül menj valahová."   "Sajnálom,fáradt vagyok lefeküdhetek?"  "Holnap ezt még megbeszéljük,kérem a telefonod és 3 hétig nem mehetsz sehova."  "A telóm kell mert azon van minden anyag és a suliban redmentán írjuk meg a dogákat."  "Oké,menj aludni."  Fel indultam a szobámba és nem is írtam inkább senkinek Ted úgyis elmondja nekik,hogy mi a szitu. Reggel már suli volt szóval felkeltem és lementem reggelizni gondoltam,hogy apám a tegnapot úgyse hagyja szó nélkül. Le ültem melléjük és megettem a reggelim,utánna apa eldobott iskolába és bementem. Sáráék nem jöttek be valszeg teljesen másnaposak és mivel Ádám is ment ő se jött. Egész nap egyedül ültem és vártam,hogy vége legyen a napnak. És azt is akartam,hogy ne legyen vége mert tudom,hogy apám úgyis beszélni akar velem a tegnapról Uhg. A 4.óra után bementem a wc-be és felhívtam apám "Szia Zoé,minden oke?" Még mindig mérges rám,mindig Bubsnak vagy Zozusnak hív és most a rendes nevemet mondta "Semmi csak gondoltam megkérdezlek,hogy tesiről nem jöhetek e el? Nincs cuccom és öszintén kedvem sincsen tesizni"  "De persze gyere el,elmegyek érted. Úgyis beszélni akarok veled a tegnapról"  "Okés"  Aztán letettem és írtam az egyik barátnőmnek Rékának hogy apám beszélni akar velem mivel ő tudta,hogy én ki akarok szokni. Miközbe írtam neki,hogy beszélni akar velem eszembe jutott a hátizsák A HÁTIZSÁK AMIT VALSZEG LÁTOTT,HOGY A HÁTAMON VAN. El kezdtem pánikolni,hogy ha megkérdezi,hogy hova lett vagy kinek adtam mit mondok ugyanis nincs az az isten,hogy bele keverjem Tedet vagy a barátaim ebbe. Hazudni nem tudok apámnak mivel ő egyből észre veszi. Csak reménykedtem abba,hogy nem erről fog kérdezni. Ki sétáltam a portán és láttam,hogy kanyarodik be a suli elé apám R8-a. Megállt én pedig beszálltam. Miután haza értünk mondta apa,hogy menjek be vele a dolgozó szobájába és tipikusan elővette a cégvezető oldalát és tudtam,hogy ez komoly beszélgetés lesz. Uhg de utálom ezt. Rá se akartam nézni szóval a képeimet bámultam "Nézz rám Bubs" OKE BUBSNAK HÍVOTT SZOVAL EZ MOST AZ AGGODOS OLDALA AKKOR NEM LESZ BAJ HUH rá néztem. "Szeretném ha őszinte lennél velem,nem engedtelek volna el ez igaz de felajánlottam volna,hogy tartsátok itt."  Igazából ezen meglepődtem "Sajnálom" mást nagyon nem bírtam mondani neki "Lett volna alkohol azon a bulin vagy bármi más?"  Nem fogok neki hazudni. "Igen"  oké most mérges.
"Lettek volna fiúk azon a bulin?"  "Igen"  oke most megint merges es szerintem amit akart mondani inkabb nem mondta ki "Köszönöm,hogy őszinte vagy velem Bubs" aztán oda mentem és megöleltem tudtam,hogy el kéne neki mondanom valamikor Ádámot de ez szerintem éppen elég volt. Rájöttem,hogy amit akartam csinálni mekkora faszság lett volna és most ár bánom,hogy hazudtam apámnak mert az egyetlen hely ahol biztonságban érzem magam az mellette van és mindig segít mindenbe,Uhg szörnyű gyerek vagyok "szeretlek apa"  "Én is Bubs,ezért is féltelek annyira."  Elköszöntem tőle mert mondta,hogy még el kell intéznie valamit és fel mentem a szobámba tanulni. Csörögni kezdett a telóm,megnéztem,hogy ki hív és Ádám volt az jaj remélem nem haragszik rám amiért kihagytam a bulit "Szia Zoz" köszönt  "Szia Ádi,sajnálom,hogy kihagytam a tegnap esti bulit apa.."  félbe szakított ss mondta "Mondta Ted,hogy mi történt nem baj nem haragszok,apudnak el kéne mondanod hogy együtt vagyunk szerintem"  "Tudom és el is fogom neki mondani de nem ma,ígyis az előbb cseszett le,hogy hazudtam neki"  "Te tudod,hogy mikor de minél előbb szerintem,inkább tőled tudja meg és ne mástól"  "Holnap elmondom neki megígérem"  "Szia Zoz"  aztán letette. Szerintem kicsit haragszik rám,hogy nem mondtam még el a szüleimnek,hogy együtt vagyunk. Anya biztos megértené hogy együtt vagyok vele de apám és a fiuzás mindig is ellenségek voltak. Tudom,hogy nem fog neki jól esni,hogy 2 hónapja titokba tartom ezt előtte de félek neki elmondani nehogy el ijessze Ádámot.  "Bejöhetek Bubs?" Apum kopogott "Gyere"  "Minden oké Bubs?"  "Persze"  rá mosolyogtam a leg erőltetetteb vigyorral hátha bejön "Beszélj hozzám kérlek Zozus"  "Holnap el mondok neked valamit jó"  HOGY KEHETTEM ENNYIRE HULYE HOGY EZT KIMONDTAM?! JEZUS "Miért holnap? Mond el most."  "Nem most nem majd holnap"  "Gyere kész a vacsora enned kell"