l. Sarokba Szorítva

3 0 0
                                    


Hazugságban éltünk. Már régóta.
Túl régóta ahhoz, hogy elég embernek feltűnjön. Most már késő. Bekövetkezett amitől féltünk.

Ma délután, 16:34, a perc, amikor minden remény szertefoszlott. Az volt az a perc amikor minden elromlott. Talán már rég eltervezték, de soha, senki nem vette észre. Kivéve minket.
Már rég sejtettük, mi lesz. Évek óta. De sosem hittek nekünk. Mi pedig hallgattunk, mert nem akartunk először meghalni, mikor bekövetkezik... a rendszerváltás.

Minden 16:34-kor kezdődött, korántsem csendes városban, Starwingsben. Mindenki sietett haza, egy fárasztó, munkával és tanulással teli nap után, elégedetten, morcosan, vagy éppen fáradtan. Fejük felett madarak csicseregtek és röpködtek, talpuk alatt zizegtek a falevelek, és az utcát bearanyozta a késő tavaszi napfény. A magas felhőkarcolókra felszerelt képernyőkön reklámok villogtak és emberek mosolyogtak hamisan, de igencsak meggyőzően. Egyszóval, egy átlagos nap volt. Egészen addig amíg a képernyők egy sercenéssel átváltottak élőközvetítésre.
-Megy ez az izé?- kérdezte egy ellenszenves női hang, majd amikor elhátrált a kamera elől a bazinagy egójával együtt, láthatóvá vált a miniszterelnök irodája, és vele együtt a hang gazdája is.
A külügyminiszterasszony.

You've reached the end of published parts.

⏰ Last updated: Jun 25 ⏰

Add this story to your Library to get notified about new parts!

Halálos személyiségWhere stories live. Discover now