Találkozásunk

8. Levél Daniel

Reggel van, az órám csipogására kelek. Első dolgom, hogy megnézem Jocó üzenetét.

Feladó: Johannesy253@gmail.com
Címzett: Daniel98@gmail.com
Levél:

Kedves Dani
Először is HOGY LEHET TÉGED NEM SZERETNI? másodszor miért érzem azt az utolsó soraid alapján, hogy mocskos dologra kellenek a képeim?
De oké legyen:

Amúgy képzeld kiderült, hogy van még 2 bátyám csak menekülés közben megsérültem és elvesztettem néhány emlékemet.
A képekért cserébe akarok tőled 3 db ruhadarabot amin a te illatod van!
Veled álmodok
Ai. Jocó

Nem is foglalkozok az írással, először csak a képeket bámulom. Annyira édes arca van. Szívesen megcsókolnám. Ahogy ezekre gondolok érzem, hogy gondok támadnak odalent. Ránézek az időre és látom, hogy rohadtul nincs időm most kiverni ezért gyorsan zuhanyzok, felöltözök és már megyek is a buszmegállóba. Meg is jön a busz én pedig szerencsére elsőként szállok fel és megnyugodva látom, hogy hátul a motornál még van két üres hely. Átverekedve magam a tömegen nagy nehezen leülök és még mindig Jocón tűnődök. Hm. Még mindig érzem az izgalmi állapotom, mi lenne ha.... Itt verném ki... Gondolatomat megvalósítva elhúzom a függönnyt a melllettem lévő másik ülésen a 2 táskámból barikádot csinálok és az előttem lévő ülésnek támasztva a fejem és kezembeveszem a telefonom majd mielőtt elkezdeném kielégítem magam eszembejut egy újabb szerintem remek ötlet. Mi lenne, ha felvenném Jocónak videóra és majd ha úgy érzem készenáll rá elküldöm neki. Sunyi mosoly kúszik és arcomra és belekezdek a dolgomba. Amint végzek, körbenézek a tömegen szerencsére senkinek a szemeit nem érzem magamon, ahogy a dolgom végezte közben sem. Most már megnyugodva csendben zenét hallgatva folytatom az utat. Mikor leszállok a buszról és telefonomat nézem egy hivatalos gmail levél jön a rendőrségtől amiben megköszönik a múltheti tettemet. Mosolyogva olvasom végig a szöveget majd elrakom és bemegyek az épületbe. Azonbelül az 5. emeletre ahol az egyik teremben az első 3 órám lesz ami mellesleg a kedvencem Olasz nyelvóra. Belépve a terembe mindenkivel kezetfogok és leülök a helyemre. Elkezdődik az óra, ma az olasz kultúráról tanulunk. Imádom, azt az országot. Az óra végeztével idejönnek a padomhoz a barátaim.
- haver láttad a híreket?
- Látnod kell! Legenda lett belőled.
E szavak után az egyikőjük felémtartotta a telefonját és megnyitotta az RTL híradó oldalát. Ahol ez a szalagcím szerepelt:
PÁR NAPJA EGY FIÚ SEGÍTSÉGÉVEL ELFOGTÁK AZ ÉVEK ÓTA KÖRÖZÖTT FÉRFIT EGY BOLTI LOPÁSON TETTEN ÉRVE. Amint ez elolvasom el is kezd rezegni a telefonom.
- Jó napot kívánok Szellő István vagyok az RTL híradó egyik riportere. Értesültünk a tegnapi hős tettéről és megszeretnénk kérdezni, hogy benne lenne e egy interjuban az esetről? Persze nem kötelező ha nem akarja.
- Jó napot a nevem Daniel és igen benne vagyok a riportban. Mikor lenne az időpont?
- Mikor ér rá?
- Délután 16:00tól
- Rendben! Hova küldhetem önért a kocsit?
- Jó, ha az iskolám címét adom meg és onnan megyek rögtön?
- Tökéletes
- Akkor Áchim Judit út. 15 Kis József gimnázium és szakképző.
- Rendben 4re ott lesz egy fekete furgon. Viszlát és ezzel bontja a vonalat.
- Rendben viszontlátásra.
- Na na??? Kérdeztek türelmetlenkedve.
- Az RTL meghívott magához egy élőadásban történő riportra. Erre a kijelentésemre óriási ovációba törtek ki a barátaim.
- Szóljak majd Jocónak, hogy nézze? Szerintem szívesen megnézné. Mondja Szebi lelkesen.
- Örülnék neki, nyugodtan szólhatsz.
Apropó utána rögtön írok is neki. Mondom közben szerelmesen somolygok. Sokan irreálisnak gondolhatják, hogy még nem is találkoztunk meg semmi. Akkor nem szerethetem, de nem másoknak akarok megfelelni, hanem neki és magamnak. Lehet kicsit egoistás, de úgy érzem a családomnak és a barátaimnak már tökéletes vagyok. A nap unalmasan eltelik. Kicsit feldobva azzal, hogy megszivatunk néhány tanárt. Itt ebben az iskolában van egy furcsa szokás. Egyhónapban 1szer 2szer ritkán 3szor minden tanár választ egy random osztályt és megszivatja. De nem azokkal a tipikus tanáros dolgokkal, hogy doga stb. Hanem, amikor becsengetéskor özönlünk be néha az ajtó fölött egy vizes vödőr vár ránk. Na persze itt nincs sértődés. Jó van olyan akinek rossz napja van és felkapja a vizet. De általában mindenki jókat nevet és mi is visszaadjuk a tanároknak a csínyeket. A valóságba az rángat vissza, hogy kicsengetnek az utolsó óráról. Ránézek az órámra 15:50. A barátaim még a teremben vannak szóval elköszönök tőlük. Kint egy híradós kocsi vár rám.
- Hello én vagyok Daniel mondom a marha vidámnak tűnő sofőrnrek és kezefogunk.
- Szia pattanj be, a stúdióban már mindenki vár. Mondja mosolyogva.
Azzal elindulunk és röpke 20 perc mulva már oda is érünk. Beérve az épületbe egy öltönyös alak vesz át a sofőrtől és egy öltözőbe visz. Ahol sminkesek rendberaknak, majd átterelnek a stúdióba. Ámulva nézem az egész híradóközpontot. Szerintem nagyon sok látványosság van itt. És tetszik, hogy ilyen modern. A stúdióba beérve egy stáb fogad. Odaültetnek István mellé a kamerák elé.
- Szia örülök, hogy eljöttél és népszerűsíthessük veled is a csatornánkat.
- Oh semmiség, nagy élmény itt lenni. Mondom mosolyogva rá.
- Nem izgulsz, hogy több ezer ember rád figyel?
- Alapjáraton nem vagyok egy szégyenlős ember, de most kicsit izgulok. De szerintem ez még egészséges hisz. nem minden nap jár ide egy magamfajta.
- Ugyan ne szerénykedj. Ekkor a stábtagok igyekeztek a helyükre állni minél gyorsabban.
- MINDENKI FOGLALJA EL A HELYÉT! És 3,2,1  kezdünk! mondta egy operatőr. Imre kicsit megigazítja a nyakkendőjét és a haját, majd a kamerába néz. A stúdió elsötétül és felkapcsolódnak a híradós neonfények. A főcímdal lemegy és belekezd a beszédébe.
- Kellemes délutánt kívánok minden kedves nézőnek. Mint ahogy tegnap említettem ma egy igen különleges vendégünk van. Nem más mint Daniel, aki segített elfogni az évek óta körözött férfit a rendőröknek.
- Nos Daniel elmondanád hogyan történt az eset a te szemszögedből. Néz rám.
- Persze, szóval anya elküldött venni 2-3 dolgot és ahogy a bolt elé értem véletlenül benéztem az ablakon és azonnal felismerve a helyzetet egyértelműen egy rablás tárult a szemem elé. Azonnal hívtam a rendörséget, de szerintem elég messze volt onnan a kapitányság. Így úgy döntöttem lépek. Bementem az ajtón, csaptam egy kis zajt, hogy elcsaljam a rablót. Majd leütöttem egy serpenyővel és kiérkezett a rendőrség. Amint megtudták mit tettem, hazavittek rendőrautóval.
- Eddig izgalmas és a szüleid hogyan reagáltak, amikor meglátták a bejárat előtt, hogy 2 rendőr között állva értél haza a bevásárlásból?
- Valójában anya már az udvaron várt és amint kiszálltam rendesen kiakadt. De amint a rendőrök is kiszálltak elmesélték a helyzetet és ki merem jelenteni anya arcán, azt láttam, hogy ő a világ legbüszkébb szülője.
- Kicsit visszább kanyarodva, hogyan jutott az eszedbe a boltban, hogy leüsd a rablót?
- Ahogy kergetőztünk megpillantottam a serpenyőt. A leütés gondolata meg logikusan jött utánna.
- Mihez kellett bevásárolnod?
- Egy pizsipartihoz a barátaimmal, mert grillezés és pizzázás volt az egyik programunk.
- Remek parti lehetett, szívesen ott lettem volna. Nos kedves nézőink ezzel vége is a híreknek. Jó éjszakát mindenkinek. A fények elsötétednek, a híradó zenéje és az összes villany felkapcsolódik, majd egy csengő szólal meg.
- És vége! OKÉ EMBEREK MÁRA ENNYI. MINDENKI PAKOLJON ÖSSZE ÉS MENJEN HAZA. mondja ugyanaz a kamerás, mint az elején. Elköszönök Imitől és elindulok haza. Ahogy sétálok megcsörren a telefonom. Anya neve villog a képernyőn.
- Szia kicsim, hogy ment a riport? Várj néztem szóval tudom, hogy jól. Inkább az a kérdésem, hogy hogyan érezted magad? Kezd bele izgatottan a csacsogásba.
- Nagyon jó volt, képzeld Imi megadta a számát és meghívott egy nyaralásra a családjával. Mesélem nagy beleéléssel közben felszállok a buszra.
- Ez remek hír, örülök neki. Itthon már vár a vacsorád. Már mindenko evett.
- Nemsoká hazaèrek anya, kicsit fáradt vagyok.
- Rendben, akkor nem is zavarlak tovább itthon sem. Épp engedem a szokásos habfüdőm. Jó éjt.
- Szia anya mondom lágyan mosolyogva és leszállok a járműről.
Beérve az ajtón magamhoz veszem a vacsorám és felmegyek a szobámba. Leveszem a cuccom és az ágyamba dőlve megnyitom a gmailt.

Feladó: Daniel98@gmail.com
Címzett: Johannesy253@gmail.com
Levél:
Kedves Jocó
Az apám nem a vérszerinti apám. Ezért utálnak a szülei. A mocskos gondolat elég enyhe kifejezés. Nemrég tettekig is fajult 😉 Köszönöm a képeket. Ha tudnàd mi célból kértem... 😏😅 Na mindegy. Hm. Még 2 bátty 😱 Majd mesélj róluk. Nocsak-nocsak hova kalandoznak a gondolataid szépfiú? Rendben odaadom, de ha találkozunk nagy árat kell értük fizetned.
Szép álmokat.
Ai. Dani

Ui. Remélem megnézted az RTL riportot, amiben szerepeltem.