𝑺𝒛𝒆𝒓𝒆𝒍𝒎ü𝒏𝒌 𝒍𝒆𝒗𝒆𝒍𝒆𝒊 è𝒔 𝒂 𝒌ö𝒛ö𝒔 𝒋ö𝒗ő

38.rèsz

Daniel szsz

Tegnap rendesen kielègítettük egymást ès most eléggé fáradt a szerelmem.
- KARÁCSONY VAN, KARÁCSONY VAN - rontanak be az ikrek felpörögve. Szaladnak egy kört, aztán kimennek.
Èrzem a mèzeskalács illatát odalentről. Párom meztelen vállára adok egy puszit, kibújok az ágyból, halkan kiosonok a szobából ès lemegyek.
- Jó reggelt fiam, Jocó? - jelenik meg egy sejtelmes mosoly az arcán.
- Kicsit fáradt - kacsintok rá
- Vigyèl fel neki is mèzeskalácsot ès forró csokit. 
- A rokonok idén, miért nem jönnek? - iszok bele teámba.
- Mert apád ès Robi bácsikátok összebalhèztak - sóhajt fel gond terhelten. Odamegyek ès egy nagy, meleg  ölelèsben rèszesítem. 
- Visszamegyek hozzá lehet, hogy már fent van.
- Rendben jó reggelizèst, de utána gyertek le ajándèkozásra. Addig visszafogom a kicsiket. - ad egy puszit arcomra èn pedig felkapva a jól megpakolt tálcát elidulok fel a szobámba.
Ügyeskedve kinyitom az ajtót. Ilyenkor is jól jön, hogy elkezdtem edzeni. Leteszem az asztalra a tálcát ès èbresztgetni kezdem. De úgy èrzem már fèlig fent van.
- Jó reggelt baby - adok egy csókot szájára. Rögtön átölel ès magára ránt. Èn pedig agyon csókolgatom szeretett arcát.
- Jó reggelt hercegem - bújik hozzám mègjobban. Ah, de szeretem ezt a fiút...
- Karácsony van, reggelizzünk gyorsan ès menjünk le ajándékozni. Az ikrek már igen türelmetlenek. - csendesen felkel, ölembe mászik ès magához véve a tálcát enni kezd, èn pedig követem példáját ès enni kezdek szintúgy.
- Ez nagyon finom - motyogja el 2 falat között èn pedig egy puszit nyomok szájára. Olyan èdes. Normális tempóban megtettük a reggelit, kicsit szerelmeskedtünk ès lemegyünk a többiekhez. Mindenki a szépen feldíszített szobában, a kanapèn ül pizsamában ès ránk vár. Mindenki azonnal ránk kapja a fejét, amint belèpünk a helyiségbe.
- Azt hittem elnyelt titeket a szoba - kuncog anya.
- Na végre mindjárt, este! - panaszkodik az öcsèm
- Azért ne túlozz öcsi - borzolom össze haját szokásosan.
- Először én jövök - kezdi el apa.
Pillanatok alatt szètosztogatja a szépen becsomagolt dobozokat. Pillanatok alatt szèttèpjük ès egy elég èrdekes, de ötletes dolgot látunk meg. ,,Agyag kèz szobor"
- Ezaz egy távirányítós autó - kiált fel öcsikèm.
- Összekulcsolva belenyomjátok a kezeteket az agyagba, pár másodpercig benne tartjátok ès kihúzzátok. Várunk kicsit, amég megszilárdul ès kèsz is.
- Csináljuk meg most
- Èn is erre gondoltam baby.
Gyorsan túl estünk a procedúrán.
- Nos az én ajándékom egy dolog, de mindenkinek szól. Terhes vagyok - jelenti be anya mosolyogva.
- Mi?? Nem is vettük èszre - lepődök meg
- Igen, mert még csak 1 hetes a baba.
- Anya akkor van egy pici a pocakodban?
- Igen kincseim, egy pici èlet növekszik bennem.
- Gratulálok - öleli meg Dominik anyát ès a másik 2 srác is követi.  Mi is átadtuk az ajándèkokat. Az ikreknek mèg több játèkot adtunk, anyának edèny kèszletet, apának egy karórát, öcsinek egy konzolt, Nathanèknak meg egy- egy pezsgőt, mert nem nagyon volt ötletünk. Párom testvèrei is átadták az ajándèkaikat. Nathantól páros pulóvert kaptunk, Dominiktól ès a másik báttyjától pedig szintèn páros cuccokat. Ami nem zavar, mert legalább lesz már olyanunk is. Ès mi amúgy se vagyunk azok a nagy vásárlós típusok. Anyáèk kèrdőn nèztek ránk, hogy mi még nem adtunk egymásnak semmit.
- Ha nem gond mi majd kettesben tesszük meg - vakartam kicsit a tarkóm zavartan.
- Mintha a tinèdzser önmagunkat hallanánk - kuncogott anya ès ránèzett apára, aki rákacsintott.
Anyáèk masszázst kaptak, a kicsik játèkokat, az öcsi pedig Ps 5-öt. Mire lement ez az egész kb. dèlt üt az óra. Szèpen megterítettünk az ètkezőbe is az ebèdhez.
- Mindjárt tálalom az ebédet kis türelmet. - csitítja le a kicsiket, akik már az asztalt ütögetik az evőeszközökkel. Sült kacsa, brokkoli krèmleves, sajtos pogácsa, Caesar saláta ès zserbó kerül az asztalra. Innivalónak pedig.
- Apa min vesztetek össze? - nèzek ősömre kíváncsian.
- Ne rontsuk el a hangulatot fiam, majd máskor elmesèlem.
- Szavadon foglak
A nap maradèk rèsze kellemesen telt játszottunk, hó csatáztunk. Este pedig eljött a pillanat. A szobámban ücsörgünk az ágyamon ès elkezdjük az ajándékozást.
- Szerintem közel sem tudok olyan jó ajándékokat adni, mint te, de tessèk. - kinyitva a dobozt eléggé meglepődtem a tartalmán. Egy tetováló kupon van benne.
- Tudom, hogy egy ideje szeretnèl tetoválást. Ès igazából nekem is tetszene a karodon. Imádnám rajtad - pirult el kissè. Èn pedig majd kicsattanok a boldogságtól. Annyira örülök, hogy neki is tetszene.
- Termèszetesen alá kell íratnod egy szülői engedélyt... - nem engedtem tovább mondnai. Kezeim közé fogom gyönyörű pofiját ès èrzelmesen megcsókolom. Olyan felemelő érzés vele csókolózni. Mindig felgyorsul tőle a szívverésem.
- Köszönöm - suttogom elválva tőle ès összeèrintem az orrainkat. - Ugye tudod, hogy a tegnapi ajándèk nem a karácsonyi volt egybe? - húzom fel a szemöldököm játèkosan vigyorogva. Lehajolva előhúzok az ágyam alól egy zacskót ès átnyújtom neki.
- Elég egyszerű, de szerintem annál hatásosabb. Ès èn egyszerű emberkènt ismerlek - adok egy puszit homlokára. Kiveszi a tasakból a nem is olyan nagy keretet ès csodálkozva nèzi. A keretben azok a levelek vannak, amiket èn írtam neki. De nem akartam csak lekèpernyőfotózni, ezért papírra leírtam szóról szóra ès egy kis kollázst csináltam belőle.
- Elolvadok tőled - motyogja könnyes szemekkel ès átölel.
- Akkor újra összeraklak, hisz szükségem van rád. - csókolom meg az èn csodámat.
Az este további rèszèben kifulladva a kinti hógolyózástól ès a benti társasjátékozástól a kihagyhatatlan Reszkessetek Betörőket nézve alszunk el.